Mire jó
Nyáron, ha részletgazdag felhős eget, vagy kevéssé csillogó vízfelületet szeretnénk fényképezni jól jön egy polarizációs szűrő. Ez az egyetlen olyan szűrő melynek hatását nem lehet a digitális utó munkák során modellezni, mivel egy olyan paraméter - jelesül a fény, mint hullám rezgésének iránya - változtatásával befolyásolja a képet, amely a fotón nem jelentkezik. Hasonló ez ahhoz, mint hogy a fekete-fehér filmen nem jelentkeznek a színek, ezért a végeredményt színes szűrőkkel szokták befolyásolni.
Hogy működik
A polárszűrők működési elve a röviden a következő: képzeljük el, hogy egy gumikötelet rángatunk az egyik végén és így hullámokat keltünk benne. Ha most a kötél közepére egy apró függőleges rést helyezünk el a hullámok a résen túl csak függőlegesek lesznek. A polárszűrő éppen ilyen fajta réseket tartalmaz, melyek kiszűrik azokat a rezgéseket amelyeket általában a tárgyakról vagy a levegőből visszaverődött fényhullámok okoznak.
A fotózásban kétféle polárszűrő kapható a lineáris, melyen ezek a kis rések mint vékony vonalak vannak egymás mellé helyezve és a cirkuláris melyen sugár irányban.
Mindkettőnél fontos, hogy amennyiben a fokuszálásnál az optikánk frontlencséje elforog (az olcsóbb objektívek általában ilyenek), fokuszálás után állítsuk be hatást, mivel az előzőekben leírtakból következően a szűrő iránya hatással van a képre.
Ellenérvek
Mivel a polariziciós szűrő kb. egy fényértékkel csökkenti az expozíciót - vagyis sötétíti a képet - leginkább csak verőfényes napsütésben használható. A másik hátrány, hogy egy jobb minőségű darab eléggé megterheli a pénztárcánkat.
Amit én sose értettem, hogy mintha a felhős ég és tükröződés felületeken túl is használnák sok mindenre pl. élénkebb színek eléréséhez. A bejegyzés hatására azonban jól rágugliztam, és többek között ezt találtam, ahol elmondja:
VálaszTörlésÉlénkebb lesz a szín, ha már elve egyszínű felületet fényképezek (lehetőleg 30-40 fokban), mert a tükrözödő egyéb színeket kiszűri.