Először is tisztáznunk kell a színtér fogalmát. A lent látható ábrákon a külső színes rész tartalmazza az összes ember által látható színárnyalatot. Minden eszköz (monitor, nyomtató) ennek a szín halmaznak valamely részét képes megjeleníteni, ezt nevezzük színtérnek. A nyomtatók általában kevesebb színt képesek megjeleníteni mint a monitorok, de vannak olyan színek, amelyek csak nyomtatásban tudnak megjelenni.

sRGB

A standard CMYK-hoz legközelebb eső RGB színtér. Akkor érdemes használni, ha nem ismerjük, hogy pontosan milyen színtérben fogják a nyomatot elkészíteni. Az átlagos monitorok ezt a színteret képesek megjeleníteni.

Adobe RGB

Mint az ábrán is látható az AdobeRGB színtér szélesebb mint az sRGB vagyis több féle szín található benne. Mivel az sRGB kb. megfelel a nyomtatásban visszaadható színeknek ezért önmagában nem érdemes használni, azonban ha egy képet utófeldolgozásra szánunk ideális, mivel a megváltoztatott színek nagyobb részét fogják lefedni a nyomtató színterének mint ha sRGB-t használtunk volna. Egyszóval nagyobb játékterünk lesz a színek módosításában.

Rengeteg retusálási feladat igényel pontos pozicionálást, festés vagy rajzolás jellegű tevékenységet, amelyet legegyszerűbben és legszebben egy digitális rajztábla segítségével oldahatunk meg. Ilyenek az airbrush technikák, melyekkel a bőrhibákat szokás javítani vagy a szelektív színezés - amikor egy fekete fehér kép bizonyos reszletét szeretnénk kifizetni, de jól jön a szabadkézi vagy félig automatikus kiválasztások esetén is.

Ha vételre adjuk a fejünket mindenképpen nyomásérzékeny darabot válasszunk. Ez azt jelenti, hogy a tábla nem csak a mutató poziciójáról, hanem a nyomás erősségéről is információt ad a szoftvernek, melyet a Photoshop fel is használ pl. az ecset vonalvastagságának beállításához. Egy ilyen eszköz már egy drágább egér áráért kapható.

Az Adode bejelentette a Photoshop Elements 6-ot Windows operációs rendszerhez. Az új verzió egyszerűbb kezelést biztosít egyes eszközökhöz, mint a Photomerge. Van gyors kiválasztás mód és háromféle szerkesztőmód különféle tudású felhasználók számára. A Mac OS X verzió jövőre várható.

A következőkben felsorolt programok arra hivatottak, hogy minden a digitális fotós számára fontos munkafolyamat lépésre megoldást adjanak a letöltéstől katalogizáláson és utófeldolgozáson át egészen a képek webre, filmre, papírra való publikálásáig.

Picasa

Az amatőr kategóriának célzott alkalmazás a Google-től. Windows és Linuxos verziója van, a Linuxos nem natív, hanem a Windowsos verzió WINE segítségével való futtatása Linux környezetben.

iPhoto

Az Apple digitális életprogram része. Kizárólag MAC OS X alatt működik, funkcionalitásában és célcsoportjában nagyjából megegyezik a Picasával.

Photoshop Lightroom

Az Adobe Professzionális felhasználókat célzó programja, mely főleg a képmanipuláció esetén lényegesen nagyobb mozgásteret és talán kiforrottabb algoritmusokat kínál azoknak a felhasználóknak, akik értik ezeket a finomhangolásokat. Windows és MAC OS X platformon egyaránt működik.

Apple Aperture

Az Apple válasza a rossz nyelvek szerint arra, hogy a Lightroomot az Adobe nem akarta elkészíteni MAC OS X-re. Mind tudásban mind árban megfelel a Lightroomnak, viszont csak MAC OS X alatt működik.

Bibble Pro

Egyszerű intuitív felülettel rendelkező alkalmazás, mely egy nagy ablakban (ki- bekapcsolhatóan) biztosítja az összes szükséges nézetet, a böngészőt a képadatokat, a szerkesztett képet és a szerkesztőpalettát. Ezen felül kötegelt állományfeldolgozást is biztosít. Rengeteg funkciójával abszolút a professzionális felhasználók eszköze.

Windowsos és Mac OS X változata is van.

blueMarine

Egyenlőre csak kísérletnek mondanám - a szerző is így gondolja, a kezelő felület nem túl intuitív (nekem nem sikerült tökéletesen működésre bírnom), viszont két előnye biztos van. Az első az ára, hiszen a program Apache Licensz alatt hozzáférhető, vagyis ingyen letölthető forráskóddal együtt. A másik, hogy köszönhetően a Java nyelvnek amelyben fejlesztették, gyakorlatilag minden (Windows, Mac OS X, Linux stb.) platformon is működik.

A hisztogram nem más mint a kép fényesség eloszlásának vizuális prezentációja, melynek megértése után nem csak a fénykép készítésénél, hanem az utómunkák során is jobb eredményt érhetünk el.

Fényesség görbe

A hisztogrammok első típusa az úgy nevezett fényesség görbe, mely azt mutatja, hogy a teljesen sötéttől a teljesen világosig, hogyan alakul a kép világosság eloszlása.

Színes hisztogram

Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy színenként is ellenőrizni tudjuk ezen értékeket ilyenkor jól jön az egyes színkomponensek hisztogramja vagy szín hisztogram, mely 0% szaturációtól 100% szaturációig mutatja a színtelítettség eloszlását.

A hisztogram alakja

A hisztogram alakja arról mesél nekünk, hogy mennyire világos vagy sötét a képünk, amelyet a csúcsok helyéről olvashatunk le. Ha az elején látunk nagy csúcsot az azt jelenti, hogy a sötét kép részletek vannak többségben, ha a végén akkor a világosak. Ha nagy területű csúcsok vannak a hisztogram végén, az azt jelenti, hogy képünk minden valószínűség szerint kiégett vagy bebukott.

Néhány fekete-fehér film karakterisztikája könnyen modellezhető csatorna keverő segítségével. A következő alapértékekkel érdemes próbálkozni a csatorna keverő (channel mixer) RGB értékeinél, már ha nem akarunk sok pénzt fizetni egy Photoshop beépülő modulért ami ugyanezt csinálja:

• Agfa 200X: 18,41,41
• Agfapan 25: 25,39,36
• Agfapan 100: 21,40,39
• Agfapan 400: 20,41,39
• Ilford Delta 100: 21,42,37
• Ilford Delta 400: 22,42,36
• Ilford Delta 400 Pro: 31,36,33
• Ilford FP4: 28,41,31
• Ilford HP5: 23,37,40
• Ilford Pan F: 33,36,31
• Ilford SFX: 36,31,33
• Ilford XP2 Super: 21,42,37
• Kodak Tmax 100: 24,37,39
• Kodak Tmax 400: 27,36,37
• Kodak Tri-X: 25,35,40

Carsten Ranke további képei.

Az automatikus szint beállítás feldolgozza a hisztogrammot - amely a kép pixeleinek szinezettségét, színét ábrázolja - és úgy rendezi azt át, hogy a legsötétebb előforduló pixel értékét veszi feketének a legvilágosabbat pedig fehérnek. Ezáltal a kép dinamika tartományát - kontrasztját megnöveli.

Mire jó

Nyáron, ha részletgazdag felhős eget, vagy kevéssé csillogó vízfelületet szeretnénk fényképezni jól jön egy polarizációs szűrő. Ez az egyetlen olyan szűrő melynek hatását nem lehet a digitális utó munkák során modellezni, mivel egy olyan paraméter - jelesül a fény, mint hullám rezgésének iránya - változtatásával befolyásolja a képet, amely a fotón nem jelentkezik. Hasonló ez ahhoz, mint hogy a fekete-fehér filmen nem jelentkeznek a színek, ezért a végeredményt színes szűrőkkel szokták befolyásolni.

Hogy működik

A polárszűrők működési elve a röviden a következő: képzeljük el, hogy egy gumikötelet rángatunk az egyik végén és így hullámokat keltünk benne. Ha most a kötél közepére egy apró függőleges rést helyezünk el a hullámok a résen túl csak függőlegesek lesznek. A polárszűrő éppen ilyen fajta réseket tartalmaz, melyek kiszűrik azokat a rezgéseket amelyeket általában a tárgyakról vagy a levegőből visszaverődött fényhullámok okoznak.

A fotózásban kétféle polárszűrő kapható a lineáris, melyen ezek a kis rések mint vékony vonalak vannak egymás mellé helyezve és a cirkuláris melyen sugár irányban.

Mindkettőnél fontos, hogy amennyiben a fokuszálásnál az optikánk frontlencséje elforog (az olcsóbb objektívek általában ilyenek), fokuszálás után állítsuk be hatást, mivel az előzőekben leírtakból következően a szűrő iránya hatással van a képre.

Ellenérvek

Mivel a polariziciós szűrő kb. egy fényértékkel csökkenti az expozíciót - vagyis sötétíti a képet - leginkább csak verőfényes napsütésben használható. A másik hátrány, hogy egy jobb minőségű darab eléggé megterheli a pénztárcánkat.

Volt már úgy, hogy a megálmodott képkivágáshoz nem tudtunk eléggé messze menni és nagyot sóhajtottunk, hogy mégiscsak félre kellett volna tenni egy nagyobb összeget egy jó nagylátószögű optikára?

Van egy jó módszer ilyenkor, feltéve, hogy a képkivágás nem kell feltétlenül 3:2 arányú legyen. Készítsünk panorámaképet. Ennek a módszernek több előnye is van, az első, hogy dolgozhatunk egy olcsóbb fix 50mm-es objektívvel, melynek a geometriai torzítása gyakorlatilag nulla, a másik, hogy a kapott kép lényegesen több pixelből fog állni, ami előnyt jelent, ha stockfotóként szeretnénk értékesíteni a képet.

Hátránya, hogy lényegesen több utómunkát kíván.

Ennek a képnek a látószöge 130 fok szemben a 18mm-es objektív kb. 75 fokos látögével. A kép három 50mm-es objektívvel készült képből van összeállítva.

Lásd még: Hugin - panoráma képek készítése

VirtualPhotographer nevű csomag 50 egyedi beállítást tartalmaz, egyebek között lehetséges vele film szemcsézettség előállítása, szín módosítás, fekete-fehér konverzió, nagy kontrasztú kép készítése, és ezek kombinációja. A csomag sajnos csak windows alatt működik.

Soffia Gisladóttir izlandi fotográfus sajátos színvilágú képeivel tűnik ki az átlagból.

Az on-line képszerkesztő alkalmazások olyan web böngészőben működő - többségében Flash alapú - programok, melyekkel egyszerű kép manipulációk végezhetők el anélkül, hogy bármit telepíteni kellene a gépünkre. A legtöbb képes a képeinket mind a gépünkről feltölteni mind pedig a népszerűbb kép megosztó oldalakról venni.

http://snipshot.com

A Snipshot különlegessége, hogy nem szükségeltetik hozzá böngésző beépülő modul. Képes az alapvető kép manipulációkat, mint vágás, forgatás, átméretezés és fényerő, színtelítettség állítására és élesítésre is.

Előnye, hogy akár 10MB-os képet is képes kezelni.

http://pixenate.com

A Pixenate az alap forgatás, átméretezés, vágás funkciókon túl szintén alapvető - főleg automatikus - javítások elvégzésére képes. Érdekessége, hogy van vörös szem csökkentés és fog fehérítés funkciója is.

http://www.fauxto.com

A Fauxto egy flash-es alkalmazás, mely felületében a Photoshop felületét idézi. A Photoshophoz hasonlóan kezelhetünk rétegeket. Az alap funkciókon kívül vannak rajzoló eszközeink is.

http://www.picnik.com

Képmanipulációban talán a Picnik a legjobban használható és paraméterezhető alkalmazás. Forgatás, vágás, átméretezés, expozíció korrekció, színkorrekció, élesítés, vörös szem eltüntetésen kívül egy sor paraméterezhető effektus is található a Create menüpont alatt.

A többi kép megtalálható a bp.underground.hu-n.

A JPGMAG, egy közösség által szerkesztett és írt angol nyelvű fotós újság. Érdekessége, hogy időről időre papír formába szerkesztett kiadásokkal is jelentkezik mely on-line is nézegethető de pdf formában is letölthető.

Az Adobe a las vegas-i Photoshop World konferencián bejelentette, hogy Adobe Photoshop Express néven böngészőben működő, ingyenes, flash alapú képszerkesztő alkalmazást készít, mely a Photoshop alap szolgáltatásait fogja nyújtani a netezőknek.

Az ImagePlay egy olyan képszerkesztő alkalmazás, mely az eredeti kép módosítása nélkül effektus rétegeken keresztül manipulálja a képünket. Mivel minden egyes effekt réteg változtatásakor újra számolja a látott kép pixeleit, semmiképp se várjunk tőle vágtató tempót. Az alkalmazás működik Mac OS X és Windows környezetben is.

Andrzej Dragan lengyel fotográfus sajátos hangulatú, festményszerű portrékat készít. Érdemes egy látogatást tenni honlapján.

Átló

Ha átlós vonal van a képen a néző szeme minden bizonnyal annak mentén fog végigfutni. Ezáltal könnyen a témához vezetni a szemét. Jól használható szűkre vágott portrék és tájképek esetén is.

Szimmetria

Bizonyos kutatások szerint, az ember annál szebbnek lát egy arcot, minnél szimetrikusabb. Ezt a kép elkészítésekor is használhatjuk, és nem csak portré esetében.

Harmadoljunk

Mindig egy lehetséges megközelítés a témát a képvizszintes és függőleges harmadolópontjainak metszéspontjában elhelyezni.

Geometriai formák

Legegyszerűbben úgy vezethetjük a néző szemét, hogy valamilyen kiegyensúlyozott geometriai forma - mondjuk egy háromszög - csúcsaira ültetjük a témát, témákat.

Keressünk keretet

Főleg tájképek készítése esetén jön jól, ha valamilyen tereptárgyból természetes keretet tudunk készíteni.

A Pixelmator nevű igéretes képszerkesztő alkalmazás béta fázisba lépett - állítólag.

Egy leírás arról, hogyan lehet valósághű grafitit készíteni Photoshop segítségével.

A kép javítására többféle lehetőség is kínálkozik, de előre bocsátom, hogy egyik sem ad olyan eredményt, amely jobb lenne, mint egy jó smink. Főleg azért, mert bizonyos mennyiségű ráncnak lennie kell a modellen, - a szeme sarkában ha pl. mosolyog - hogy természetesnek látsszon.

Clone tool

A legrosszabb amit tehetünk, hogy a klónozó eszközzel esünk neki a ránctalanításnak. Ha mégis ezt az időrabló megoldást választjuk, sűrűn válroztassuk az ecset méretét és a mintavétel helyét.

Healing brush, Spot healing brush

Működése hasonló a klonozó eszközéhez, de az algoritmus más, megtartja az eredeti textúrát is bizonyos mértékben, így bőrhíbák javítására ideális. Ha csak egy pattanást szeretnénk eltüntetni, használjuk a Spot Healing Brush-t.

Patch tool

Nagyobb terület kijavításához a folt eszközt használhatjuk. Egyszerűen rajzoljuk körbe a kívánt területet majd húzzuk a foltot egy egészséges bőrfelület fölé és már kész is vagyunk a javítással.

Zsinór, csomó, állványcsavar

Ehhez a kiegészítőhöz kell egy régi állványcsavar és egy darab zsinór, aminek az egyik végét az állványcsavarhoz a rögzítjük egy csomó segítségével, a másikra pedig egy hurkot kötünk úgy, hogy a kamerától épp a földig érjen.

Majd belelépünk a hurokba és kicsit felfelé húzzuk a gépet, hogy a zsineg megfeszüljön. Ezzel a módszerrel akár 2, 3 fényértéknyit is nyerhetünk, majdnem annyit mint egy professzionális képstabilizátorral.

Babzsák

Ha egyenetlen helyen kellene lerakni gépünket, jól jöhet egy egyszerű babzsák, mely kiegyenesíti az egyenetlenséget és letehetjük rá a gépünkket.

Photoshop

A piacvezető képszerkesztő és retusáló szoftver, gyakorlatilag mára már igévé vált az angol nyelvben. Ami azt illeti ez elég nagy probléma az Adobe számára, hiszen így elértéktelenedik a márka. Gondoljunk csak a Gilette (Zsilettpenge) vagy a Hoover (amerikai porszívó gyár) példájára. Szóval az emberek manapság fotósoppolnak - amikor képmanipulációt végeznek.

Az egyetlen probléma a szoftver ára (bár a mérete sem az igazi, mivel 1Gb körüli méretű a telepítője) - 200 000Ft körül van a csomagtól függően.

Windows és Mac OS X verzió létezik.

Photoshop Elements

A Photoshop lebutított kistestvére, kifejezetten digitális fotósok számára, hiányoznak belőle többek között a nyomdai előkészítéshez szükséges részek. Egy időben járt néhány drágább digitális fényképezőgéphez. Az ára 25 000Ft körül van.

Windows (Elements 5) és Mac OS X (Elements 4) verzió létezik. Érdekes, hogy Mac OS X verzió csak az előző verzióból van.

GIMP

A GIMP (GNU Image Manipulation Program) szabad szoftver, ami azt jelenti, hogy nem csak hogy ingyen juthatunk hozzá, hanem akár - ha van szaktudásunk és affinitásunk hozzá - a működését is megismerhetjük sőt adott esetben módosíthatjuk is azt.

Tudásban valahol a Photoshop és a Photoshop Elements között van, a felhasználói felülete viszont sokkal kevésbé átgondolt. Az új verzióban azonban ezen is javítanak a fejlesztők, sőt épp most indult egy projekt a felhasználói felület áttervezésére.

Gyakorlatilag minden operációs rendszer alá portolták, Linuxon például kihagyhatatlan, hiszen nincsenek alternatívái.

Futottak még

Ebben a kategórában rengeteg versenyző található (főleg Windows-os programok) ezért a teljesség igénye nélkül néhány:

• Corel Paint Shop Pro
  
• AcdSee
  
• PhotoPlus 6
  
• VicMan’s Photo Editor
  
• Paint.net
  
• PhotoFiltre Studio
  

A legjobb élesség eléréséhez sohase használjuk a legkisebb és a legnagyobb blendéket. Az közép kategóriás objektívek általában f5.6 és f11 között rajzolják a legélesebb képet. Természetesen a jobb, mondjuk Leica vagy Zeiss objektívek megfelelően éles képet rajzolnak nagyobb rekesz választása esetén is.

A nagy rekesz nyílással az a baj, hogy a fény nagyobb lyukon áramlik be így, ha figyelembe vesszük a geometriai optika törvényeit, az egy pontból kiinduló fénysugarak nem egy pontra, hanem egy foltra képződnek le. Ezért van az, hogy ezeknél a rekesz értékeknél csak a bizonyos távolságra levő pontok lesznek nagyjából élesek a képen. Magyarán kicsi a mélységélesség.

A nagyobb rekeszeknél más, a fény hullám természetéből adódó jelenség, az elhajlás miatt csökken a kép élessége. A jelenséget modellezhetjük, ha egy utcai lámpa fényét sűrű szövésű függönyön vagy szúnyoghálón keresztül nézzük.

A módszer egyszerű, de csak erős szívű fotósoknak ajánlott. Állítsuk a fényképezőgépet hosszú záridőre, nyomjuk le az expoziciós gombot és dobjuk el. Nem árt, ha a végén el is kapjuk vagy valami puha felületen landol, hacsak nincs nagy mennyiségű fényképezőgépünk otthon.



Hosszabb angol nyelvű leírás a bátraknak.

Ha szeretnénk objektívünk leképezési arányát növelni (nagyobb nagyítást kapni) a legegyszerűbb megoldás a makró előtét lencse használata, amely nem más mint egy a szűrő menetbe csavarható +1 vagy +2 dioptriás lencse. Kaphatóak a kereskedőknél ilyen kittek, de a minőségük elég kétes - bár bizonnyal jók.

Ha azonban nem akarunk a kittre kiadni 6-7000 forintot és a minőséget is szeretnénk megfelelőnek tudni csak egy régi karcos szűrőre és egy optikusra van szükségünk, aki becsiszolja a szűrőbe a kiválasztott márkájú lencsét, mondjuk a kit árának feléért.

Az itt látható képek egy Canon fix 50mm-es objektívvel készültek és a kép közepéről egy 600x200 pixeles kivágás látható. Az első kép előtét lencse nélkül készült.



A lencse egy torzitásmentes +2D-ás Zeiss szemüveglencse mely egy 52mm régi szűrő helyére lett beillesztve. Mivel az objektív közelpontja és a nagyítás is megváltozott a gyufák mérete a képen megkétszereződött.

A következő videóban két slankítási trükköt láthatunk, mellyel modellünk közelebb vihető az un. szépségideálhoz.

A videó azt mutatja be, hogy hogyan lehet a SIOX (Simple Interactive Object Extraction) tool segítségével képelemet kijelölni. A lényeg röviden, hogy ki kell festeni az adott képelemet nagyjából, a többit a szoftver elvégzi helyettünk.

Csak egy kép. Cobblestones of San Juan by Wilson Tsoi. Ennyi.

További fotók a szerző weboldalán.

Az új GIMP 2.4-be beépítettel a fejlesztők egy új panelt, mely a lencsehibák (geometria torzítások) és vignettálás kijavítására hivatottak. A panelen újdonság a nagyítható előnézet, mellyel egyszerűen meggyőződhetünk a javítás helyességéről. 

Sok fényképezőgéphez kaptak a tulajdonosok Adobe Photoshop Elements 2-t, például a Canon 300D-hez is az járt a szoftvercsomagban. Van azonban ennek a verziónak néhány fájó hiányossága, például nincs benne az un. Channel Mixer, amely a színszűrők utánzására használható fekete fehér képek esetén.

Szerencsére megtalálható az interneten egy olyan csomag, amely az effects palettáról meghívva elkészít egy Channel Mixer réteget.

Mint azt tudjuk igazán fehér fogak csak Hollywoodban vannak. Minden ember foga elszíneződik idővel - még a filmcsillagoké is. Lássuk hogy a modern technika hogyan segít ki bennünket, ha szeretnénk modellünknek fehérebb fogakat varázsolni.