2008. május 29., csütörtök

Akkor most RAW-ban vagy JPG-ben fotózzak?

Ismét elővettem egy kicsit ezt a RAW/JPG témát, mivel magam is elég sokszor tűnődöm, hogy mit is állítsak be a gépen.

Kinek a pap kinek a papné


Természetesen nem csak saját kútfejből dogozom, hanem mások munkáit is tanulmányoztam a kérdésben és az első megállapítás: ha nem tudod mi az a RAW akkor fotózz JPG-ben. Ken Rockwell szerint, ha egy nap 100 képet csinálunk használjunk JPG-t. Ha minden képet egyenként szeretünk megbuzerálni, akkor RAW-t. 

Ehhez én még hozzátenném, hogy ha szeretjük elcseszni az expozíciót mindenféle kézi beállítással vagy rossz fényméréssel, akkor használjunk RAW-t, azt sokkal jobban lehet manipulálni. Mivel a JPG-gel szemben amely 8 bites, a RAW 12-14 bites formátum, nagyobb eséllyel tudunk expozició korrekciót végezni, úgy hogy ne legyen minőségromlás.

Mennyivel jobb a RAW?


Természetesen felmerül a kérdés, hogy mennyivel rosszabb minőségű a gépből JPG-ben kijövő kép a RAW-nál. Vajon megéri-e az 5-10x nagyobb tárhelyet amit igényel? David Eppstein kísérlete szerint nem annyira jelentős a különbség, hogy megérje a RAW fájlok előhívásával szarozni. Nagyjából erre az eredményre jutott Todd Walker is. 

Saját véleményem ehhez, hogy a RAW előhívás egy plusz lépés ami időt igényel még a hozzáértőtől is, mielőtt betölthetnénk a fájlt a képszerkesztő alkalmazásunkba. Ha meg nem, akkor automatikus konverzió volt, amit akár a fényképezőgépünk is csinálhatott volna.

Az igazsághoz hozzátartozik, ahogy azt Dave Shea is írja, a RAW lényegesen több információt tartalmaz az utómunkák számára mint a JPG, vagyis nagyobb eséllyel tudunk szép képet csinálni egy nem tökéletes RAW képből mint egy nem tökéletes JPG-ből.

Verdikt


Összegezve, az időmilliomosok, a sznobok és pixelbuzik kivételével mindenki nyugodtan állítsa a gépet JPG-re és hagyja úgy.

Javasolt olvasnivalók:
RAW előhívás - mit csinálnak a csúszkák
Ingyenes RAW konverter programok
Pár szóban a képformátumokról

2008. május 28., szerda

Kiégett ég részleteinek előcsalása (GIMP)

A fényképező gépek fénymérői viszonylag könnyen becsaphatók és vannak olyan esetek amikor nem is lehet jól exponált képet készíteni, mert ha az égre mérünk fényt a téma fog bebukni. A következőkben egy olyan technikát mutatok meg, aminek a segítségével részletek nyerhetők vissza a fehérnek látszó égbe.

2008. május 26., hétfő

A mai ájánlat: Réka képei

Tegnap az indafotó által szervezett fotósétán találkoztam Rékával, majd ma reggel az indafotón a képeivel. Két indirekció múlva megtaláltam a Flickr-en. Nézzétek jó képek.



(Mégiscsak lehet jó HDR képeket csinálni, szemben régebbi véleményemmel.)

2008. május 24., szombat

Arnold Genthe

A huszadik századi fényképeszek bemutatását Arnold Genthevel és Greta Garboról készült portréjával folytatom. Genthe 1869 Január 8-án született és 1942. Augustus 9.-én halt meg. Híresebb sorozatait San Franciscoban készítette a kínai negyedben és a nagy földrengés idején.



Még:
Genthe a wikipedián
Erwin Fieger élete és munkássága dióhéjban

2008. május 21., szerda

Kép közepének pontos meghatározása GIMP-ben

Ha szeretnénk tudni, hol is van pontosan a kép közepe, nincs más dolgunk mit két segédvonalat (guide) elhelyezni rajta. GIMP 2.4 esetén menjünk a Image > Guides > New Guide (by percent) menüpontra és helyezzünk el egy segédvonalat vízszintesen majd egyet függőlegesen 50%-nál.



Megjegyzés: a segédvonalak láthatóságát a Shift + CTRL + T billentyű kombinációval kapcsolhatjuk ki és be.

Még tippek régebbről:
Vágási segédvonalak használata GIMP-ben
Photoshop pluginek használata GIMP-pel

2008. május 20., kedd

Film szemcsézettség hatás (GIMP plugin)

A mai GIMP plugin segítségével azt a hatást érhetjük el ami egy nagy érzékenységű fekete fehér filmről előhívott képen látható. A filmek esetében az érzékenység növelését a fényérzékeny emulzió csepp méretének növelésével lehetett elérni. Azért, hogy a felbontás ne csökkenjen jelentősen, az emulziót több rétegben és méretben vitték fel a filmre. Ettől sajátos hatása lett egy ISO400-as filmre exponált képnek.

2008. május 19., hétfő

Viktória korabeli fényképek

Korábban már írtam a Kongresszusi Könyvtár képeiről a Flickren. Most egy sor századforduló környéki képet nézegethetünk meg ott.

Kromatikus aberráció csökkentése (GIMP plugin)

Mivel egyetlen lencserendszer sem tökéletes - főleg az olcsóbb objektívek esetén - számolnunk kell bizonyos hibákkal a leképezés során. Az egyik ilyen bosszantó hiba a kromatikus aberráció, mely esetében a tárgy széleinél színes - általában lilás - vonalak jelennek meg.

Ennek a hibának javítására Kriang Lerdsuwanakij készített egy GIMP beépülő modult (plugint) fix-CA néven.

2008. május 18., vasárnap

Erwin Fieger élete és munkássága dióhéjban

Mostanában a kölni Ludwig Múzeum 20. századi fotógyűjteményét nézegetem üres időmben és ebből szeretnék néhány darabot megosztani veletek inspirációként.

Elsőnek Erwin Fieger munkásságát ajánlanám figyelmetekbe. Fieger 1928-ban született Csehszlovákiában, tanulmányait Stuttgartban folytatta, majd később Olaszországba költözött. Fotózott néhány magazinnak -többek között a Lifenak- és foglalkozott sport fotózással is, készített képeket téli és nyári olimpiákon is. Az itt látható kép az élni és meghalni a gangeszen c. sorozatból való mely könyv formájában is megjelent.

2008. május 15., csütörtök

Kamera táska készítése házilag

Az angolul tudók részletest leírást találhatnak a Pink Pinguin blogon arról, hogyan lehet házilag csinibini kameratáskát készíteni.

Varrógép és vasaló használatának ismerete előny.

2008. május 7., szerda

Pict*re PDF magazin

A JPG magazint mindenki ismeri, de van még ezen kívül számos PDF magazin a fotózás tárgykörében, amiből inspirációt meríthetünk. Ezek közül egy a Pict*re PDF magazin.



Kellemes nézelődést. (Most már biztos, hogy a kiadó megöl és akkor nem lesz nektek blog...)

2008. május 5., hétfő

On-line mélységélesség kalkulátor

Egy nagyszerű szerszám fotósok számára a mélységélesség és hiperfokális távolság számoló készülék vagy táblázat. Ennek segítségével megtudhatjuk, hogy adott beállítások és tárgy távolság mellett a tárgy előtt és mögött mekkora tér lesz hozzávetőleg éles a képen valamint, hogy milyen távolságra kell legyen a tárgy ahhoz, hogy a végtelenben lévő tárgyak is élesek legyenek.



Bővebben a mélységélesség kiszámításának elméletéről itt.

2008. május 3., szombat

Fotózás előtt ellenőrizendő beállítások

Egy fotót sokféleképpen el lehet rontani. Most megpróbálom összeszedni azokat a hibákat, amelyeket egy kis odafigyeléssel ki lehet küszöbölni. (Én ezeknek a hibáknak mindegyikét elkövettem már, de most már ígérem tényleg oda fogok figyelni:-)

A legtöbb fényképezőgép nem jelzi ki az ISO beállítást a keresőben, ezért az ember hajlamos lehet, egy templomi belső fotózás után ISO 1600-zal készíteni a napsütéses képeket is, ami elég zajos képeket fog eredményezni. Ha azt tapasztaljuk, hogy még 7.1-es rekesz mellett is 4000 záridővel akar exponálni a gép, kezdjünk gyanakodni.

A másik dolog a képek mérete és felbontása, amit - ha elállítunk - nem fogjuk észrevenni. Ha mondjuk a weboldalunkhoz készítünk kis méretű képeket, majd a következő fotózás során A4-es nyomatot szeretnénk készíteni és az alapanyag 2 megapixeles lesz, az szintén elég bosszantó.

A harmadik dolog amit érdemes megnézni, az üzemmód választó tárcsa állása. Ez akár véletlenül is eltekeredhet a táskásba való berakáskor, kivételkor.

A negyedik, majd elfelejtetem, az expoziciós mód. Durván lehet káromkodni, amikor épp ott a jó pillanat és a gép önkioldón van, elkezd pittyogni, hogy majd tíz másodperc múlva exponálni is fog.

Mind a négy dologhoz meglehetősen ritkán nyúl az ember - a harmadikhoz talán azért gyakrabban - ezért érdemes megszokni, hogy a képek elkészítése után állítsuk vissza a szokásos alapbeállításokat. Mondjuk ISO 100, RAW (vagy nagy méretű JPG) és Program (P) és sorozat mód. Ezekkel a beállításokkal általában nem tudjuk elrontani a képet, kivételt képez, ha nagyon sötét van, mert ilyenkor bemozdulásos életlenség léphet fel.

Tehát ellenőrizni:
  • ISO
  • kép méret
  • program tárcsa
  • expozíciós mód