Már régóta tervezem, hogy végre írok egy 10 tipp ami megváltoztatja a világot típusú bejegyzést. Az ilyenektől lesz frankón híres a blogger, erre cuppannak a népek. Sajnos mostanáig az ehhez legközelebbi bejegyzésem a babák fényképezéséről szóló volt Tíz fergeteges tipp überfasza babafotókhoz – helyett címmel. De most elszánt vagyok és tényleg összeírok nektek tíz olyan tippet, amitől megnyaljátok a szátok szélét és mind a tíz ujjatokat is, ha élhetek ezzel a képzavarral.

1. Ha fotózni megyünk, vegyük le az objektívsapkát. – Jó ez a tipp nem tűnik túl okosnak pedig mégiscsak van értelme. Igazából úgy kellett volna megfogalmazni, hogy amikor kivesszük a gépet a fotóstáskából vegyük le az objektívsapkát és tegyük be a táskába. Ez két nagy előnnyel jár. Egyrészt nem fogjuk elhagyni, másrészt bármikor tudunk képet készíteni mindenféle előzetes maszatolás és bénázás nélkül.

2. Használjunk UV-szűrőt – Ha megfogadod az első tanácsomat, akkor szükséged lesz valamire a frontlencse védelmére amíg fotózol. A legjobb választás egy UV-szűrő, mert rendkívül olcsó és a képre gyakorlatilag nincs hatása. Ha megfogod vagy egyéb szennyeződés esetleg sérülés éri, csak meg kell tisztítani, vagy rossz esetben venni egy újat párszáz forintért. Mégis jobb mint új objektívet venni.

3. Használd a nyakpántot – Fotózás közben tekerd a bal csuklódra a nyakpántot. (Észrevettétek már hogy nincs balkezes fényképezőgép?) Ez megvédi a gépet a földre eséstől, ha kicsúszna a kezedből és a tolvaj is nehezebben szalad el vele.

4. Tedd vissza az objektívsapkát, ha nem használod a gépet – Azt hiszem ezt nem kell magyarázni, ha visszatesszük a gépet a kameratáskába előbb tegyük vissza az objektívsapkát. A táskából kifelé és befelé nagyobb valószínűséggel tapogatjuk össze az UV szűrőt (vagy a frontlencsét, ha nem hallgatsz rám és nem veszel UV szűrőt), plusz a táskában és utána otthon letöltés közben is védi az objektívet.

5. Tegyél szilikagélt a fotóstáskába – A szilikagél egy olyan anyag ami magába szippantja a nedvességet, ez által csökkenti az objektív és a gépváz párásodásának veszélyét. Ez jót tesz a gombák ellen, amik az objektívek legnagyobb ellenségei és az elektronikának is.

6. Vigyél tartalékot – Ha esküvőt fotózol mindenből legyen nálad még egy, az se baj, ha fotósból is van még egy. Ha csak saját szórakoztatásodra, akkor is legyen mindig feltöltött pót akku a géphez és egy csomag igazi felbontatlan elem a vakuba. Ezen kívül vigyél magaddal töltőket is. (Egyszer egy koncertet úgy fényképeztem végig, hogy egy órára bekönyögtem a töltőt a VIP helység bárjába, mert nem volt nálam pót akku és nem néztem meg indulás előtt, hogy fel van-e töltve. Egy merő ideg voltam a koncert kezdetéig. Neked nem kéne így járnod.)




7. Vigyél magaddal tisztító eszközöket – Bármi történhet a felszereléssel, elég egy vigyázatlan mozdulat és csupa zsír lesz az objektív, vagy az UV szűrő, esetleg egy két csepp víz éri a cuccot, ami ha megszárad foltot hagy és oda az aznapi fotózás, hacsak nem a pólóddal tisztítod meg a drága felszerelést. Szóval pár fül pucoló egy kis objektív tisztító folyadék némi mikroszálas törlőkendő és pumpás ecset mindig legyen a tatyóban. Nem foglal helyet és bármikor jól jöhet.

8. Ne hagyd benne az elemeket – Ha hosszabb ideig nem használod a cuccod bizonyos részeit távolítsd el az elemeket belőlük, mert a hosszú állásban károsíthatják az eszközt. Ezek mindenféle borzalmas kémiai folyamatokból szedik az áramot, amelyek néha átgázolnak az elem vagy akumulátor burkolatán és nagyon csúnya dolgokat képesek tenni a környéken található fényképezéshez használt eszközökkel. Mondjuk egy zsebrádióval is, de ez most egy fotós blog, ugye.

9. Ne töröld, formázd – A memórikártyáknak jót tesz, ha időről időre megformázzák őket. Valamiért a törlés nem mindig jár a kívánt eredménnyel. (Nekem speciel volt olyan memóriakártyám, amin egyszer vagy 20-30 képet találtam amit rég letöröltem már.) Persze csak azután formázd meg a kártyát miután az adatok biztonságban vannak. Letöltve, archiválva.

10. Archiválj – Ahogy a mondás tartja három dolog biztos az életben. Adó, halál, adatvesztés. Szerinted most melyik volt? Nekem képeim is vesztek már el, és pont azok amikért kár volt. Tehát irány a számítástechnikai bolt és vegyél egy rakás DVD-t, vagy egy nagyobb külső merevlemezt. Ha a DVD-s módszert választod készülj rá, hogy kb. három évente érdemes átírni a lemezeket, mert ezek öregszenek és egy idő után már nem lehet elolvasni őket, akkor meg hiába volt minden. A merevlemezzel kevesebb a marera, de érdemes azt is duplán (esetleg RAID-ben) tartani.

Ebben az írásban megtudhatod, hogy mi az a napos tizenhatos és, hogy az egésznek mi köze a lomográfiához, valamit azt is, hogy minek kell lenni egy jól felszerelt hűtőgépben.

Hűséges olvasóim bizonnyal emlékeznek még a film haláláról írt kis ettűdömre, amely legvégén felteszem a kérdést fogok-e még filmet venni valaha?

Nos, erre a kérdésre egyenlőre nincs egyértelmű válasz, de csak azért mert a hűtőben találtam egy 36 kockás Forte gyármányú színes filmet... (Gondolom mindenkinek van a hűtőjében tej, tojás, mustár, sör és színes negatív film:-) Amúgy a filmre még az is rá volt írva, hogy C41-es hívóval kell előhívni. Persze ha minden jól megy nem azzal fogom előhívatni, hanem E6-tal.

A vájtfülüek már biztos tudják, hogy miről van szó, a többieknek meg elmondom, hogy a hétvégi költözködés során előkerült egy igazi hamísítatlan Smena symbol fényképezőgép. Tudjátok ez az a masina, ami az osztrákoknak az ötletet adta a lomográfiához.

A dolog azért is nagyon jó, mert előjönnek a régi – már-már elfeledett – dolgok mint a napos tizenhatos szabály. Aki nem ismerné, mert mindig olyan gépe volt ami tudott fényt mérni, annak elmondom, hogy a napos tizenhatos azt jelenti, hogy ha jól exponált képet szeretnél csinálni napos időben, akkor f16 blende mellett a film érzékenységének reciprokára kell állítani a záridőt. Vagyis, ha ISO100-as filmet találsz a hűtőben, akkor napos időben 16-os blende mellett 1/100s-ra kellene venni a záridőt, de mivel ilyen nincs ezért 1/125s lesz. f8 esetén pedig 1/250s lesz a helyes záridő, hiszen ha egyel szűkebb rekeszthez, egyel hosszabb záridőt kell választanunk.

f8 blende mellett a helyes expozíciós értékek:

Napos	1/250
Enyhén felhős	1/125
Felhős	1/60
Nagyon felhős	1/30
Esős/Naplemente	1/15

Nomármost azok a szovjet mérnökök ott a gyárban mindent tudtak a fotózásról és ezt most be is bizonyítom nektek. Amikor befűzöl egy tekercs filmet a gépbe, az objektíven lévő kis tárcsán be kell állítanod, hogy milyen érzékenységű filmet töltöttél be. Ezzel a tárcsával gyakorlatilag a rekeszt állítod (fokozatmentesen). A mi esetünkben ez ISO100, ami kb. az f8 blendének felel meg.



A két kis pöcök együtt forog, a jobb oldalon található az érzékenység keleti DIN és nyugati ASA vagy ISO szerint. A bal oldali számok a rekesz értékeit mutatják.

Ha ezzel megvagyunk nincs más hátra, mint beállítani, az objektíven lévő tárcsán, hogy napos, kicsit felhős, nagyon felhős, iszonyú felhős vagy esős idő van-e.



A piktogram melletti kis kocka jelzi, hogy mire állítottad a gépet. Jelen esetben napos időre.

És ami a beszarás, hogy az objektív alján, az ultrabrutál, hardcore fényképészek le is olvashatják a záridő ertékeket. Ami a mi esetünkben napos idő esetén 1/250. Na nem zseniális? És itt még nincs vége, mert van B idő is, szintén azoknak akik fejjel lefelé is tudják tartani a gépet.



Az objektív alján a feliratokból megtudhatjuk, hogy záridő 1/250s és 1/15 között állítható van B idő is és, hogy a gépet a Szovjetúnióban készítették

Azok, akik jól megfigyelték a képeket, feltűnhetett, hogy a fókusztávolság beállítása is zseniális módon – szintén piktogramok segítségével – történik. Csak meg kell néznünk, hogy mi tölti ki a képet. Ha két barátunk feje, akkor minden bizonnyal 1,5 méterre, ha mindkét cimboránk belefér a képbe, akkor kb. 4,5 méterre, ha pedig fákat és felhőkarcolókat szeretnénk fotózni, akkor végtelenre kell állítani az élességet. Egyszerű nem?

Most először fotózni fogok és amint előhívattam a filmet, beszámolok a fejleményekről. Addig is azok, akik szoktak ilyet csinálni segíthetnének:

• hogy hol lehet kereszthívatni a filmet?


• érdemes-e papírképet csináltatni?


• hol lehet a filmet beszkenneltetni jó minőségben és nem túl drágán?

A mai ajánlónak két aktualitása is van. Először is hamarosan megjelenik a könyv magyarul, másrészt épp most olvastam. A Digitális fotós könyv 2-ben Scott Kelby is ajánlotta ezt a művet, ami nem is csoda, hiszen ebben is benne van a keze. Ő írta az előszót.

Joe McNally egyébként több tucat neves (és kevésbé neves) amerikai folyóiratnak dolgozott, mint a National Geographic, a Life, a Time, és a Sports Illustrated. Egyszóval tud egyet és mást a fotózásról.



Maga a könyv egyszerűen épül fel, egy oldalpáron egy kép és egy történet található, amelyből megtudhatunk egy csomó dolgot a kép elkészítésének módjáról. Többek között leírja azt is, amit a következő videón be is mutat, hogy kell állvány nélkül kézből hosszú expozíciós idejű képet készíteni.



Bár a dolgok néha kissé világtól elrugaszkodottak, mert ugyan ki visz magával ember magas szoftboxot egy külső fotózásra, azért a legtöbb tipp komolyan használható. A könyvet elsősorban azoknak ajánlom, akik nem ma kezdték a fotózást.

Mára két ajánló. Egy a kollekció a GIMP-et, egy pedig a Photoshopot használóknak.

Jó pár érdekes tutorial GIMP-hez a Noupe gyűjtésében. Nem mindegyik a legújabb, de hát egy csecsemőnek minden vicc új.

Egy raklapnyi Photoshop action a lomo kinézettől az öreg fotóig a smashingmagazine gyűjtésében.

Hogyan lehet olyan extra varázslatokat (képmanipulációkat) elvégezni Adobe Photoshop Lightroomal, amelyek meghaladják a program képességeit? Természetesen a GIMP segítségével.

Na most felbosszantottam magam, de tényleg. Találtam egy oldalt (direkt nincs rá link és a nevét se árulom el), ami változtatás nélkül közli egy jópár fotós blog tartalmait, közöttük a fotonlogét is. Ezt a magam részéről vérlázítónak és a legteljesebb mértékben etikátlannak tartom. (Hozzáteszem, hogy minden valószínűség szerint jogilag is támadható más szellemi termékét a beleegyezése nélkül publikálni.)

Ha ezt a bejegyzést egy olyan site-on olvasod, amelyen az oldal fejlécén nincs ott a fotonlog logója, te is tudod melyik oldalról beszélek.

Félreértés ne essék, nem az olyan ajánló blogbejegyzések ellen beszélek, mit a pixinfo, ahol egy ember veszi a fáradtságot és elolvassa a postokat, majd kigyűjti a számára érdekeseket és ír róluk egy rövid bejegyzést. Ebben egyrészt munka van, másrészt hasznosak az ajánlottnak is, hiszen ismertséget és látogatókat hoznak. A bevezetőben említett tartalom lenyúlás viszont egyszerűen csak gusztustalan.

Hogy egy kis pozitív kicsengése is legyen a dolognak, olvassátok a következő blogokat. Az inkriminált blog is – többek között – az ő tartalmaikból él:
rékafotó
e1
fényképtelenségek
fiatalriporter

A fotonlogot meg úgyis olvassátok :-)

Egyszer régebben írtam már a filléres makró előtét lencséről. Nos a mai barkács objektív lényegesen nagyobb nagyítást biztosít. Én a magam részéről játszani egy 58mm-es Helios és egy 29mm-es Görlitz objektívvel szoktam. Ezek mindegyike M42-es bajonettel rendelkezik, úgyhogy kell egy átalakító, hogy rá lehessen ügyeskedni a Canon végére.



Makró objektív 1 személyre, hozzávalók:

• 2 db azonos szűrőméretű objektív (2) és (3)
  
• 1 db csőbilincs (4)
  
• fekete szigetelőszalag, menet átalakító ízlés szerint (1)
  

Az elkészítés módja

Fordítsuk szembe a két objektívet és rögzítsük őket ebben a helyzetben a csőbilincs segítségével. Elvileg kapható erre a célra egy fordító, aminek mindkét felén szűrőmenet található, szóval a nagyon igényesek használhatják azt is. Az én két objektívemet az isten is egymásnak teremtette, mivel a Helios eleje éppen megszorul a Görlitz elejében, szóval nekem csőbilincs sem kellett. Az illesztést igény szerint fekete szigetelőszalaggal körbe lehet tekerni, kizárva ezzel a fény bejutását.

A használat

Tekerjük mindkét objektívet végtelen állásba és állítsuk manuális fókuszra, ha szükséges. A fokuszálásra egyetlen lehetőségünk az igen csekély mélységélesség miatt az, hogy az objektív végét közelítjük vagy távolítjuk a tárgytól. Erre a profik egy sínen mozgó eszközt használnak így az érzékelő síkja nem fog elmozdulni, de kamera közelebb és távolabb tud kerülni a tárgytól. Ha nekünk nincs ilyen, használjunk sima állványt és próbáljuk meg nagyon finoman mozgatni a kamerát vagy a tárgyat. Kézből csak a legbártabbak próbálkozzanak és ők is csak borzasztóan sok fénynél.

Végezetül hasonlítsuk össze a +2D szemüveg lencsével készült kép 100%-os méretű kivágását a direkt erre a célra össeillesztett két objektívével.







Ha nem lenne világos megmutatom, hogy honnét van a 100%-os képkivágás:



Mindenkinek kellemes barkácsolást kívánok!

... tartja a mondás. John Chiara meg nagy fényképezőgéppel. Igazából nem is akartam írni az emberről, de az utóbbi pár napban olyan divatos lett, hogy nem hagyhattam ki.

Az a baromi régi vicc jutott róla az eszembe, hogy:
–Miért nem dobták piacra a legújabb szovjet mikroszámítógépet?
–???
–Mert nem fért ki a gyár kapun.

Valójában azon kívül, hogy be lehet kerülni ezzel a fényképezőgéppel a rekordok könyvébe, nem sok értelme van. De nézzétek meg ti is, hátha szerintetek jó ötlet ilyet építeni.

Egyik tanítványom szerette volna látni, hogy mit lehet egy jó képből kihozni egy jó képszerkesztő segítségével, egy amolyan előtte–utána képet, mint a zsírleszívás reklámokban. Hamár eljött a digitális sötétkamra tanfolyamra, lássa, hogy mit fog tudni mire véget ér a tanfolyam.

El vagyok képedve. Azok után, hogy jól lehúztam a vizes lepedőt a kommentelőkről kiderült, hogy itt a 99% normális hallatja a hangját. Csak nézzétek meg a kép eredmény hirdetésének megjegyzéseit.

Még egyszer köszönöm a pozitív hozzászólásokat a pályázók nevében is.

Amelyben Micimackó elmondja, hogy lehet a múltkor látott hamis makett képeket házilagosan megcsinálni.

Rövid leszek, beesett még egy kép, a kép pályázatra. Lássátok:



Mivel a pályázatnak nincs és nem is lesz határideje, ha érkeznek még képek, azokat időről időre elő fogom venni és elétek tárom. Úgyhogy ezúton is bíztatok mindenkit, csatlakozzon a kép páyázathoz, vagy nézze meg a többiek képeit.

Pár napja már terveztem ezt a cikket, nem utolsósorban a Fotóművészetben megjelent cikk hatására, amikor újabb adalékok bukkantak elő a miafenén és ezen keresztül a kispadon hozzá.

Manapság művészeti körökben divatos irányzat építeni egy tájat és azt lefotózni. Ilyen például Szabó Dezső Időzített bomba című képe, amit a test és lélek kiállításon is láthatott a nagyérdemű.



Julia Fullerton-Batten a Teenage Stories című sorozatában ezen túllépve ebbe a modell világba helyezi el a valódi szereplőket is.



És végül vannak alkotók akik a valódi világot fotografálják úgy hogy az makett hatást keltsen. Ezek közé tartozik a magyar Gaál Miklós aki a képsík az optikai tengelytől való elforgatásával éri el a modellszerű hatást.



Mostra ennyi, de ahogy Fülig Jimmy mondaná: megfolytatása következik...

A következő játékkal nem csak a szemedet, hanem a monitorod beállításait is tesztelheted. A lényeg, hogy a kockákat az árnyalatának megfelelő helyre húzd az egérrel.



Köszönet a tippért eszpee-nek.

Először is meg kell mondjam, nagyon sokáig gondolkoztam a címen sikerült olyat kitalálni amiben a programok neve több mint a többi szó.