2009. november 16., hétfő

Fény lágyítása – Házi fotóstúdió

A házi stúdiónkban használható eszközök – vaku vagy reflektor – kemény fényt kibocsátó eszközök. A fény lágyítására használják a nagyobb költségvetésű stúdiók a softboxokat, ahogy azt már korábban a fény minőségéről szóló részben írtam is. Ha neked épp nincs kéznél, ne aggódj megoldható másképp is (bár nem olyan kényelmes). Egyrészt találhatsz az interneten számtalan leírást arról, hogyan lehet házilag softboxot készíteni, másrészt pedig a derítőlapok közepén található diffúzort is használhatod erre a célra. Egyszerűen csak a modell és a fényforrás közé kell helyezni.

A módszer szabad téren is működik. Ha a nap és a modell közé helyezed a diffúzort, a déli napfényből is csinálhatsz finom puha világítást.

2009. november 11., szerda

Második fényforrás – Házi fotóstúdió

Ha csak egy fényforrásunk van (nevezzük ezentúl főfénynek), a fényforrástól távol eső oldalon árnyékokat fogunk látni, ami alapvetően nem baj. Lehetnek azonban esetek amikor szeretnénk csökkenteni az árnyékok kontrasztját, mondjuk, mert... nem néz ki jól. Ezt úgy tehetjük meg, hogy beveszünk még egy fényforrást (derítő fény), ami kisebb intenzitással megvilágítja a téma árnyékos felét.

A legolcsóbb derítő fény az úgynevezett derítőlap. Ez valójában egy általában összecsukható keretre  feszített fehér vagy ezüst (stúdió használatra) esetleg arany (napfényben való használatra) textil darab.




Célja, hogy visszaverje a fényt a téma árnyékos oldalára. Általános használata, hogy a téma fénytől távolabbi oldalára helyezzük el, így visszaveri a fényt a téma árnyékos oldalára. (Ha például a modell álla alá helyezzük el, csökkenthetők vele a szem körüli ráncok.) Természetesen minél távolabbra kerül a modelltől annál kevesebb fényt fog visszaverni rá, vagyis annál jobban fog csökkenni a derítés mennyisége.

Hasznos szerkezet, ha embereket fotózol, szinte elkerülhetetlen egy ilyen beszerzése. Portrék készítése esetén olcsójánosoknak további lehetőség egy tetszőleges fehér lepedő használata. Ennek az az előnye, hogy könnyű kölcsönkérni, ha mégse vittünk magunkkal derítőlapot. Tárgyfotók esetén lehet trükközni A4-es papírlapokkal vagy a kreatívabbak használhatnak borotválkozó tükröt is második fényforrásként.


A bal oldali kép egy fényforrással, a jobb oldali nagyjából 1:1 arányú derítéssel (A4-es fehér papír a modell jobb oldalán, közvetlenül a kép szélén kívül) készült

A vérprofik persze jobb szeretnek külön lámpát vagy vakut használni a derítéshez, mert így jobban kontrollálható a derítő fény mennyisége. Szokták volt mondogatni is, hogy 1:1, 1:2, 1:4,... 1: 128 arányban derítenek. A 1:1 arány nyilván azt jelenti, hogy egyenlő a két fényforrás fényereje, vagyis a két fényhez külön külön azonos blendét kellene használni. Mivel egy rekesz különbség (azonos záridő mellett) kétszeres fény mennyiséget jelent, ezért ebben az esetben egy fényértékkel kisebb expozíció szükséges.

Az 1:2 arányú esetén a főfényhez egy fényértékkel nagyobb, a 1:4 arányú esetén a főfényhez két fényértékkel nagyobb rekesz kell mint a derítőfényhez. Ez 3/2 illetve 5/4 fénymennyiséget jelent a főfényhez viszonyítva. Ha van fénymérőnk, akkor persze nem kell számolgatni, csak megmérni és kész.

2009. november 9., hétfő

A fény minősége – Házi fotóstúdió

Fény van kétféle: kemény és lágy. Figyelted, nem azt írtam, hogy rossz és jó? Mindkét minőségű fény jó bizonyos célra és kevésbé jó másokra.

Kemény fény


Általában úgy szoktak fogalmazni, hogy minél kisebb a fényforrás (nyilván a tárgyhoz viszonyítva) annál keményebb a fény. Tipikus példa a kemény fényforrásra a vaku vagy a reflektor, amennyiben mondjuk egy embert (portré, akt) fotózunk. A kemény fény erős árnyékokat rajzol, kiemeli a részleteket.


Példa a kemény fényre (André Kertész: Villa)

Pro (mikor érdemes használni):

  • Drámai férfi portrék esetén
  • Aktok esetén, mivel szebben kihozza a formákat

Kontra (mikor ne használd):
  • Falhoz közel álló ember esetén (hacsak nincs külön vizuális terved a falra rajzolódó erős árnyékkal. 
  • Női porték esetén (hacsak nem akarsz egy szomorú vagy vérmérséklettől függően dühös nővel egy  légtérben lenni amíg a képeket nézitek, mivel ez a fajta világítás kiemeli a ráncokat, amit a hölgyek nem igazán szeretnek).

Lágy fény


Nem fogod kitalálni: a kemény fény ellentéte. Vagyis minél nagyobb felületű a fényforrásod, annál lágyabb fényt kapsz. A legjobb példa erre egy – lehetőleg északi fekvésű – ablak. Azért északi fekvésű, hogy a nap ne süssön be rajta direktben. Ha van egy ilyen ablakod nap közben kiváló portrékat fogsz tudni készíteni. Ha nincs ilyened, vagy éjszaka is szeretnél fotózni, használhatsz softboxot.


A softbox egy fénylágyító. Azt szokták mondani, hogy akkora softboxot kell használni amekkora részt le szeretnél fotózni. Igazolvány képhez elég egy kicsi, álló alakhoz nagyobb kell. (Villamos méretű softboxot nem gyártanak, ha tehát villamost akarsz fotózni több lámpát és softboxot kell használnod, így növelve a fény kibocsátó felület méretét.)


Példa a lágy fényre. (Nadar: Sarah Bernhardt)
Pro:
  • Női- és babaportrék
  • Divatfotók
  • Termékfotók
Kontra:
  • Ha fontosak az éles vetett árnyékok
Végezetül, ha van ötleted a pro és kontra részbe vagy úgy érzed kihagytam valami fontosat, írd meg bátran kommentben.

2009. november 3., kedd

Rudolf Koppitz

Volt itt a fotonlogon már szó sok jó régi fotográfusról Kertésztől, Genthén át, Capáig. Most Rudolf Koppitz-cal folytatom a sort (1884 január 4.–1936 július 8.) – aki a híresztelésekkel ellentétben nem osztrák, hanem – cseh(szlovák) fotográfus volt és munkássága a két világháború közötti időszakra esett. Egy képével már találkozhattak a blog olvasói a fotózásról mint művészetről szóló boncolgatásban, most itt egy másik.