2010. március 31., szerda

Tippek fekete fehér képek készítéséhez digitális géppel

Fotózz RAW-ban

Biztos sokan vagytok úgy vele, hogy amikor belenéztek a keresőbe fogalmatok sincs, hogy fog festeni a kép fekete fehérben. Ilyenkor sokat segít, ha bekapcsolod a géped fekete fehér üzemmódját, úgy hogy RAW-ban fotózol. Ebben az esetben a nézőkép fekete fehér lesz, vagyis azonnal látod, hogy hogy fog kinézni a kép monokrómban, de a RAW kép (nyilván) nem változik meg, így később a színes képből tudsz sokféle módszerrel fekete fehéret csinálni.


2010. március 30., kedd

Új workshopok a Photopressnél

Itt a tavasz, lehet otthagyni a stúdiót, lakást és menni ki a szabadba fényképezni. Ennek örömére a Photopress rövid fél-egy napos új workshopokat szervez. Az első ilyen – kék órás és éjszakai fényképezés műhely (amelyre minden jegy elkelt) április elsején (nem vicc) lesz az Országház és a Vár környékén.
A tatai tó kékórakor – most odáig azért nem megyünk:-)

2010. március 26., péntek

Szombat – fotóstanfolyam

Most szombaton ismét hozzám lesz szerencséjük azoknak akik a Photopress alapfokú tanfolyamát látogatják, Krisztián barátom más irányú elfoglaltsága miatt. Szerintem nagyszerű lesz:-)

2010. március 23., kedd

Hogyan készítsünk fotós naplót?

A fotós naplója (régebben általában kockás füzet) arra van, hogy rögzítse az utókor – de inkább a saját magunk számára – azokat a dolgokat amiket a fotózással kapcsolatban fontosnak vagy érdekesnek tartunk. Ide értem a mások által készített inspiráló fényképfelvételeket. Ha egy pózt megmutatunk a modellnek sokkal gyorsabban célt érünk, mintha megpróbálnánk elmagyarázni.

Ugyancsak fontos elraktározni a saját magunk által készített képek adatait, hogy később meg tudjuk ismételni azokat. Ez persze leginkább akkor fontos, ha üzletről van szó, de hobbifotósok is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy reprodukálni szeretnének egy képet, más modellel, vagy tárggyal.

Manapság az ember leginkább az interneten keres és talál inspiráló képeket amit a kockás füzetes megoldáshoz ki kell nyomtatni, kivágni, beragasztani és keresni sem lehet benne. Egyszóval tehát, szükségünk van valamire, ami képes képeket és szövegeket tárolni és lehetőség szerint mindenhova el tudjuk vinni magunkkal. Egy ideig próbálkoztam a Tumblr nevű mikroblog szolgáltatással, mert elég sok előnye van. Mivel böngészőből elérhető, bárhonnan hozzáférhetek, tagokkal különféle kategóriákba sorolhatók a bejegyzések, de mindig volt valami kicsi bajom vele.

Aztán jött az Evernote, ami egy ingyenesen is használható (max 40MB/hó) Internetes szolgáltatás és asztali alkalmazás keveréke. Elérhető Mac OS X és Windows verzióban és a legtöbb okostelefon platformra is. Mivel az internetet csak szinkronizálásra használja, a jegyzeteink helyben tárolódnak, így ha a szolgáltatás esetleg el is tűnik a süllyesztőben, adataink megmaradnak a gépünkön.



Az Isten is arra teremtette, hogy fotós naplót készítsen vele az ember. Egy mozdulattal lehet az Interneten talált képet berakni egy jegyzetbe, még a rohadt Flashben készült oldalkról is, mert kijelölhetünk egy képernyő területet is és az arról készült képernyő egyből fotó bekerül a jegyzetbe.



Ez a napló persze csak akkor ér valamit, ha az ember nem csak tesz bele, de időről időre átlapozza, megnézegeti, ötleteket merít belőle. És ezért nagyon fontos, hogy okosan kiválasszuk azokat a címkéket, amiket használni fogunk a képek és egyéb feljegyzések kategorizálására, ugyanis a képeink között nem fogunk tudni más módszerrel keresni. Az Evernote ablakának bal oldalán látható sávon a cimkékre kattintva azonnal a jegyzeteink egy részhalmazára szűrhetünk, így nem kell végignéznünk az összes képet, ha keresünk valamit.

Én általában valami miatt szoktam elrakni egy képet (mondjuk egy projekthez), ezért általában abba a kategóriába sorolom, ami miatt érdekes. Ha projekthez rakom el inspirációként, akkor a projekt nevét kapja címkeként, ha mondjuk a vágás jó, akkor megy a KOMPOZÍCIÓ cimke alá, ha kép maga nem is túl jó de a lány ügyesen van vakolva akkor a SMINK taget kapja és így tovább. Érdeklődési körtől függően megúszható a dolog 20-30 címkével.

Végezetül közölnöm kell, hogy most boldog vagyok, mert lassan kiváltom a kockás füzetem, ami a Tumblr mellett még megvolt :-)

2010. március 22., hétfő

Tumblr – éééés ennyi...

...ma gyakorlatilag megöngyilkoltam magam a tumblr-en. Úgy néz ki, hogy mégse jó nekem semmire. Arról, hogy mire próbáltam használni és mi jobbat találtam helyette egy későbbi bejegyzésben lesz szó.

2010. március 16., kedd

LR/Enfuse – HDRI egyenesen a Lightroomból

A nyílt forráskódú enfuse expozíció összekeverő (exposure blending) programról már korábban is írtam. Az újdonság – számomra –, hogy készült hozzá egy Lightroom beépülő modul, aminek, meg egy kis, a készítőnek nyújtott, támogatás segítségével pikk pakk készíthetünk HRDI képeket az expozíció sorozatunkból anélkül, hogy elhagynánk szeretett Lightroomunkat.

2010. március 13., szombat

2010. március 11., csütörtök

Házi készítésű szűkítő feltét kisvakura

A mai barkács projekt egy snoot volt. Az elkészítés annyira egyszerű, hogy elmondani is szégyelem. Főként, hogy 10 perc önálló bénázás után megnéztem az első találatot a google-ben. Na mindegy, kell hozzá dekorgumi meg vastag fekete ragasztó szalag. Leméred körbe a vakudat, kivágsz egy akkora oldalú téglalapot a dekorgumiból, körbetekered, a ragasztó szalaggal megragasztod. Kész.



Ötlet innen.

UPDATE: A snoot kör alakúra formázásában és a ragasztásnál is segít, ha katonai varrógéppel (gyk. tűzőgéppel) összetüzzük a dekorgumit. Ha ügyesek vagyunk pont akkát csinálunk, amire pont rá lehet húzni egy napellenzőt.

2010. március 8., hétfő

Tudod, hogy ma mikor van kék óra?

Valamelyik nap Réka megemlékezett az egyik érdekes webes szolgáltatásról, a bluhour-ról, amit egy mice007 nevű magyar srác készített és megmondja a földrajzi helyed alapján, hogy mikor érdemes fotózni menni, vagyis mikor van az adott helyen a kék óra.



Mint ahogy azt ott is jeleztem létezik egy BlueHour nevű iPhone alkalmazás is ami ugyanezt tudja, vagyis az iPhone GPS koordinátái alapján kiszámolja hogy az adott helyen az adott nap mikor van a kék óra.


(Kék órának hívják azt az idő intervallumot, ami a napnyugta után van, amikor még nincs tök sötét és a légkörből visszaverődő napsugarak sötétkékre színezik az eget. Arany óra pedig az a napnyugta előtti periódus, amikor az alacsonyan beeső napsugarak mindent narancs színűre festenek. Mindkét időszaknak magvan a reggeli párja is. A legszebb tájképek ilyenkor készülnek.)

2010. március 7., vasárnap

Richard Avedon

Inspirációs rovatunkban ma Richard Avedonról emlékezünk meg. Az ember többek között arról híres, hogy nem igazán vagdosta meg a képeit, annyira nem hogy a legtöbbön  a filmet rögzítő keret is látható.

Nastasja Kinski kígyóval

2010. március 5., péntek

Scott Kelby: Photoshop CS4 Digitális fotósoknak – hírek

Nos, tegnap beszéltem a kiadóval és jó híreim vannak. Először is napokon belül megy nyomdába Scott Kelby: Photoshop CS4 Digitális fotósoknak című könyve, úgyhogy már csak keveset kell aludni és kapható lesz (itt is). A másik jó hír, hogy olcsóbb lesz annyi mint az eredeti angol változat. A harmadik jó hír pedig az, hogy szemben az előző CS2-ről szóló könyv magyar változatával ez teljesen színes lesz.

Kezdjetek el spórolni és figyeljétek az oldalt, biztos lesz előrendeléses akció.

2010. március 4., csütörtök

Mitől lesz minden éles egy tájképen? – Hiperfokális távolság

Minden objektív kompromisszumok szüleménye, de tökéletes üveget egyszerű fizikai okok miatt sem lehet gyártani. Ha mindenhol éles képet szeretnénk készíteni a legjobb megoldás, ha csak egy nagyon apró lyukat használunk objektív helyett (camera obscura). Ennek az a hátránya, hogy bár majdnem végtelen a mélységélessége, a kontúroknál nem lesz elég éles, aminek most itt nem tárgyalandó fizikai okai vannak.

Ha már felcsavartuk az objektívünket az első dolog, hogy beállítjuk a legkisebb blendét amit még érdemes (F22 általában már sok) és az adott fényviszonyoknak megfelel. Ezzel a lencse mélységélességét a maximumra toltuk el. Most következik a távolság beállítása, ami trükkös egy kicsit. Ugyanis azt szeretnénk elérni, hogy a mélységélesség távolabbi pontja a végtelenbe essen. Igen jól érted, nem kell a fókuszt a végtelenre állítani, hanem valahova jóval közelebb, hogy a maximális mélységélesség tartományt kapjuk.

Az, hogy hol is van ez az érték, amit egyébkény hiperfokális távolságnak is hívnak, függ a blendétől, a fókusztávolságtól és az érzékelő pontjainak méretétől. Szóval filmes és drága tükörreflexes kamera tulajdonosok az első, az olcsóbb digitális tükörreflexesek tulajdonosai a második táblázatot nézzék.



Hiperfokális távolság full frame érzékelő esetén (m)
fókusztávolság(mm)/rekesz



18

24

35

50

70

105

135

180

200

5,6

1,93

3,43

7,29

14,88

29,17

65,63

108,48

192,86

238,10

8

1,35

2,40

5,10

10,42

20,42

45,94

75,94

135,00

166,67

11

0,98

1,75

3,71

7,58

14,85

33,41

55,23

98,18

121,21

16

0,68

1,20

2,55

5,21

10,21

22,97

37,97

67,50

83,33

22

0,49

0,87

1,86

3,79

7,42

16,70

27,61

49,09

60,61

Hiperfokális távolság ASP-C érzékelő esetén (m)
fókusztávolság(mm)/rekesz



18

24

35

50

70

105

135

180

200

5,6

3,05

5,41

11,51

23,50

46,05

103,62

171,29

304,51

375,94

8

2,13

3,79

8,06

16,45

32,24

72,53

119,90

213,16

263,16

11

1,55

2,76

5,86

11,96

23,44

52,75

87,20

155,02

191,39

16

1,07

1,89

4,03

8,22

16,12

36,27

59,95

106,58

131,58

22

0,78

1,38

2,93

5,98

11,72

26,38

43,60

77,51

95,69

2010. március 1., hétfő

Gimp FX Foundry – Szűrők GIMP-hez

A GIMP FX Foundry csapata összegyűjtötte egy csokorba az általuk hasznosnak itélt szabad szoftverként terjesztett szűrőket. A következőkben a fotók feldolgozásához ajánlott szkriptekről kapott első benyomásaimat olvashatjátok röviden.