Milyen a helyesen előhívott RAW kép?

A címben szereplő kérdésre az a válasz, hogy nincs ilyen. Minden egyes kép esetén van viszont gyakorlatilag végtelen variáció. Ezek közül sok elfogadható és néhány szép.

Mi a helyzet a színhőmérséklettel?

Kezdjük a legegyszerűbb és viszonylag jól mérhető dologgal, a színhőmérséklettel. Már ez sem egyértelmű. Gondoljunk csak arra, hogy ha már kétféle fényforrás volt a kép készítésének helyszínén, nincs is objektív színhőmérséklet amit beállíthatnánk, hiszen a kétféle fényforrás különböző színhőmérsékletű fényt bocsátott ki, amitől a kép egyik részének más a színhőmérséklete mint a másiké. Vannak fotósok akik ezt a hatást a vakura szerelt színes fóliákkal direkt ki is hangsúlyozzák.

Vegyük példának a colorsplash-t vagy azt amikor szürkületkor készítünk képet narancssárga fóliával a vakun, az ég és a háttér sötétkék, míg a modell narancssárga lesz. De ugyanez a helyzet amikor a gyertyafényben fotózunk. Ilyenkor is jól jön egy narancs színű fólia a vakura, hogy azt a hatást érjük el mintha a gyertyafény világítana. Ezekben az esetekben tehát egyáltalán nem akarunk helyes fehéregyensúlyt beállítani.

Színkorrekciók


A Színek beállítása még a fehéregyensúlynál is bonyolultabb feladat. Gondoljunk csak a régi filmekre, mondjuk a velviára, amely koránt sem színhelyesen adta vissza a tájképeket. A jobb oldali képen épp egy ilyen velviára készült kép látható. (Forrás: wikipedia)

Az ember amúgy – ezt érdemes megjegyezni – nem a szemével, hanem az agyával lát. A szem többek között a színérzékelésben is elég gyengécskén muzsikál. Ezért van az, hogy ha kint vagy szürkületben és megkérdik tőled, hogy milyen színű a fű a lábad alatt, azt is hiszed, hogy látod, hogy zöld pedig a színérzékelő receptoraid rég nem jutnak elég információhoz, vagyis arról van szó hogy az agyad behelyettesíti az ismert tárgy/dolog színét.

Arról nem is beszélve, hogy az ember a reprodukciót más színűnek látja mint a valódi tárgyat, ha a reprodukció vetített vagy nyomtatott, hiába tök ugyanolyan színű mint a valóság.

Egyszóval egyáltalán nem szükséges a helyes szín beállításra törekedni, sokkal fontosabb, hogy a kép színei a hangulatot adják jól vissza.

Hogy kell a hangulatot megfogni?

Ahhoz, hogy kép végeredményben szép (nem helyes) legyen néhány dolog elengedhetetlenül szükséges. Az első mindjárt a jó ízlés.

A második a nagyon sok gyakorlás. Ha gyorsan és jól szeretnénk dolgozni, nem elég tudnunk, hogy mit csinálnak a csúszkák, hanem amikor ránézünk a képre azt is tudnunk kell, hogy mit szeretnénk csinálni vele annak érdekében, hogy szebb legyen. Ha fakó, növelni kell a színtelítettséget, ha kiégett érdemes a Recoveryt megpróbálni megmozgatni és így tovább. (Erre speciel nagyon jó az Adobe Photoshop Lightroom, mert bármikor változtathatunk bármelyik beállításon és az előtte/utána nézet sokat segít annak eldöntésében, hogy szebb lett-e a képünk vagy sem.)

A harmadik – technikai feltétel – a megfelelően kalibrált monitor. Hiába minden, ha a monitoron jól néz ki a képünk és nyomtatásban teljesen más színei vannak.

Tipp az értékek belövéséhez

Hányas voltál matekból? Csak mert ehhez egyáltalán nem kell matektudás, viszont ha jó matekos voltál bizonnyal tudod mi az intervallum felezés módszere. A többieknek egyszerűen arról van szó, hogy jól meg kell ragadni a csúszkát és elhúzni valamelyik irányba addig, hogy a kép szarul nézzen ki. Majd jó sokat a másik irányba, míg a kép szarul nem néz ki. Ez a két érték lesz a határ. Ezek után húzzuk a csúszkát kb. a határoktól egyenlő távolságra és kezdjük újra a folyamatot. Ha szerencsénk van most már mindkét irányba jóval kevesebbet kell mozgatnunk a csúszkákat és 3-4 ilyen iteráció után meg fogunk állapodni egy hozzávetőlegesen jó értéknél. Remélem világos volt.

Még:
RAW előhívás JPG képeken?