Kép méretek, felbontás – kezdőknek

Ebben a bejegyzésben megpróbálom összegyűjteni azokat a legfontosabb fogalmakat (és ezek összefüggéseit) amik szükségesek ahhoz, hogy megértsük, mi minden befolyásolja a kép fizikai méretét.

Megapixelek

Mivel ez egy fotós blog, kezdjük a fényképezőgéppel. Mondjuk egy 6 megapixelessel, már csak ezért is, mert az szép kerek (valójában téglalap alakú), 3000×2000 pixeles képet készít, úgyhogy könnyebb vele számolni. A továbbiakban megnézzük, hogy mire is elegendő – valójában mekkora fizikai méretet jelent – ez a 3000×2000 képpont.

Képernyő

Kezdjük rögtön azzal, a képernyőn mekkora lesz ez a kép. Nem meglepő módon ez a legegyszerűbb átszámítás, ugyanis ha mondjuk egy 1280×800 képpontos notebook kijelzőn nézzük, nagyjából minden irányban háromszor akkora, mint a kijelzőnk. Vagyis nem igazán fér el 100%-os méretben. (Figyeld meg a kép címsorában a méreteket és az alsó részen a nagyítás értéket.)

Ezért aztán, ha képernyőn szeretnénk bemutatni a képet (mondjuk egy weboldalra tesszük ki) mindenképp érdemes lekicsinyíteni a képet. Egy weboldalon való megjelenéshez maximum 1000 képpont széles képet érdemes készíteni, de én inkább maradnék a maximum 700 képpontnál, mert úgy egyben lehet látni függőlegesen is egy kisebb képernyőn is. Ha GIMP-et használsz egyszerűen csak menj a Kép > Kép átméretezése menübe, állítsd be a kívánt szélesség és magasság értékeket és ne piszkáld a felbontást, mivel ebben az esetben irreleváns.

Nyomtatás

A most következő fogalom – a felbontás – akkor fontos, amikor a képből nyomatot szeretnél készíteni. Hogy ne legyen egyszerű a dolog, hol DPI (dot per inch = egy hüvelykre jutó pontok száma), hol PPI (pixel per inch = egy hüvelykre jutó képpontok száma) a neve. Az elsőt főleg a nyomdák környékén a másodikat a képszerkesztő programokban lehet megtalálni. Akárhogy is, mindkettő azt mondja meg, hogy egy hüvelyknyi szakaszra hány képpontot zsúfoljunk rá.

Természetesen minél nagyobb ez az érték, annál finomabb átmenetek és részletek lesznek a kinyomtatott képen, de annál kisebb is lesz a kép. A nyomdai használat esetén 300 DPI-t szoktak elvárni, a tintasugaras nyomtatók 360 DPI-s felbontásban (és annak többszörösei) szeretnek dolgozni általában. Számoljunk egy kicsit a második esetben: ha egy inchre 360 képpont esik, akkor az kb. 140 képpont centiméterenként, vagyis a hat megapixeles kép hosszabbik oldala (3000 képpont) kb. 21 cm a rövidebbik (2000 képpont) pedig 14 cm hosszú lesz. Ez egy közelről szemlélve is rendkívül jó (előhívott fénykép) minőségű képet eredményez.

A GIMP rendelkezik direkt a nyomtatási méret beállítására készített párbeszédablakkal amit a Kép > Nyomyatási méret menüpontból érhetsz el.

Ha nem nagyon közelről fogod nézni a képet (bekeretezve a falon lesz), akkor kipróbálhatod a 240 DPI-s és a 180 DPI-s felbontásokat is. A 180 DPI-s felbontás esetén kétszer akkora, viszont nagyobb pontokból álló, képet kapsz mint a 360 DPI esetén, vagyis kielégítő minőségben akár 28x42cm-es képet is készíthetsz egy hat megapixeles fotóból, ami nagyjából egy A3-mas lap méretének felel meg. Remélem észrevetted, hogy minden felbontás érték a 60 többszöröse. Ez azért van, mert a nyomtatási kép akkor lesz a legszebb, ha a nyomtató natív felbontását használod és nem kell az egyes képpontoknál kerekítési hibákkal számolni.

Szkennelés

Ha a képet nem fényképezőgéppel, hanem szkennerrel állítod elő, akkor a pont az imént leírtak forítottja áll fent, vagyis egy adott fizikai méretű (mondjuk 10×15 cm-es) képről készül digitalizált verzió a beállított felbontás függvényében. Ha mondjuk a szkennert 300 DPI-s felbontásra állítod, akkor a kép nagyjából 1200×1600 képpontos lesz, ami kb. 2 megapixelnek felel meg.