Fókusz pont, pont, vesszőcske

Ma azt kérdezte a párom, hogy melyik fókusz pontokat érdemes használni, amiről eszembe jutott egy csomó dolog. Ezt most megosztom veletek. (Gondolkozzatok el, hogy mi a jobb, egy olyan asszony aki sír ha új objektívet veszel, vagy egy olyan aki elveszi az új objektívedet. Bocs A. :)

Fókusz

Azt mindenki tudja, hogy, ha félig lenyomja az exponáló gombot, akkor jön az automatika és élesre állít. Vannak gépek amik a keresőben található arcokra, mások a bejelölt fókusz pontokban levő tárgyakra próbálnak meg élességet állítani. Mindkét verzióban az a közös, hogy nem te vezérled mi is legyen éles, vagyis nem az igazi. Én ezért általában a középső fókusz pontot szoktam kiválasztani és azzal rámutatok arra pontra amit élesnek szereték látni a képen, majd az exponáló gombot félig lenyomva tartva újrakomponálom a képet. Ezzel egyetlen baj van, mégpedig az, hogy az exponáló gomb félig lenyomása rögzíti az expozició értékeit is, vagyis lehetséges, hogy az újrakomponált képen nem lesznek helyes az expozíciós értékek.

Fénymérés

A helyes expoziciós értékek kiválasztásához a helyesen megkomponált kép fénymérési adatait kell rögzítenünk. Ez főleg spotmérés esetén jelent problémát, mivel a spotmérés a kép közepének fényesség értékét veszi alapul és mi pont a kép közepét fogjuk megváltoztatni. Szerencsére mód van az expozíciós értékek rögrítéséra az AE LOCK (*) gomb segítségével. Persze általában és kiértékelő fénymérés esetén nagyjából ugyanazokat az értékeket fogjuk kapni, vagyis ez a lépés kihagyható, ha a strandon akarod lefotózni a labdázó gyerekeket nagylátószögű üveggel.

A helyes folyamat

Komponáljuk meg a képet ahogy szeretnénk és rögzítsük az AE LOCK gomb segítségével az expozíciós értékeket. Az AE LOCK nyomva tartása mellett tegyük a középső fokusz pontot oda, amit élesre szeretnénk állítani, majd nyomjuk le az exponáló gombot félig, hogy a gép élesre állítson. Az exponáló gomb félig nyomva tartása mellett komponáljuk újra a képet és nyomjuk le a teljesen az exponáló gombot.

Még több okosság:
a fénymérésől

Baráth Gábor
Baráth Gábor

Fotós, szakíró és fordító.

Szerzője többek között az Adobe Photoshop Lightroom, a GIMP könyv és a Furmányos fotós könyv, c. könyveknek, fordítója a következő Scott Kelby műveknek: Photoshop digitális fotósoknak - Új verzió,
Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!,
A digitális fotós könyv 5.,
A digitális fotós könyv - Best of
és a
Vakuskönyv fotósoknak.

Articles: 1383

11 hozzászólás

  1. Bocs, de az egész újrakomponálós módszered sántít.
    1. Canon vázakon nem tudom miként van, de Nikonnál van egy AE/AF Lock gomb, melynél állítani lehet, hogy is zárjon és mit ne, illetve a legtöbb gépen azt is lehet állítani, hogy a félig lenyomva tartott fókuszgomb esetén beélesítés után még mérjen-e flnyt. Ez nagyon hasznos pl koncerteken, ahol álandóan változik a fény.
    2. Az egész újrakomponáls egy rosz módszer. Nem mondom én is használom néha, ha de csak bizonyos esetekben. Ha elég nagy a mélységélesség okés, de amint kis mélységélességel doglgozol az újrakomponálást mellőzni kell, movil a komponálással megváltozik az élsségtartony síkja, illetve áthelyeződik az. Érvényes ez függőleges és víszintes irányban való átkomponálsra is, ezen kettő kombinációjára duplán. Ha sikerül megtalálnom a neten, mutatok szép ábrákat is, amelyek szépen ábrázolják, hogy mi is történik az élességtartomány síkjával ilyenkor.

  2. *fényt
    *pl.
    *állandóan
    *újrakomponálás
    *rossz
    *dolgozol
    *mivel
    *élességtartomány
    *átkomponálásra

  3. e1: 1. Canonnál is lehet állítani mindenfélét. Amit leírtam az az alapértelmezés. De azt nem lehet beállítani, hogy az élesítés után mérjen fényt. Legalábbis a 20D-n, nem tudom hogyan kellene.

    2. persze, abban igazad van, hogy vannak olyan esetek (pl. makro), amikor ez a módszer nem használható. Köszönöm a kiegészítést, hasznos volt.

  4. Szia!

    Elnézést kérek, hogy itt zavarlak, de nem találtam más jellegű elérhetőségedet.

    Szeretném a figyelmedbe ajánlani a rövidesen elinduló http://fotozas.miner.hu oldalt (még nem elérhető), ahol a fotózással kapcsolatos blogokat jelenítjük majd meg egy helyen. Úgy gondoljuk, rengeteg hasznos információ van a blogokban, s jó volna ezeket egy helyen látni – fotós témában is. Az oldal a http://kreativ.miner.hu mintájára fog működni.

    Szeretnénk, ha a Te blogod is megjelenhetne oldalunkon, s ehhez hozzájárulásodat szeretnénk kérni (szabályunk, hogy csak azok bejegyzései jelennek meg, akik ehhez hozzájárulnak). A bejegyzésedből csak egy kivonat jelenik meg honlapunkon és esetlegesen egy kis kép: ha valaki el szeretné olvasni írásodat, akkor a blogodra fog eljutni. Az eddigi tapasztalatok alapján napi további 50-100 látogatót is jelenthet, ha bekerül valaki egy Miner mellékletbe.

    Amennyiben úgy döntöttél, csatlakoznál hozzánk vagy kérdésed van, kérlek írj az info[kukac]miner[pont]hu ímél-címre!

    Üdvözlettel:
    Miner.hu

  5. Én speciel nem szeretem a félig lenyomott expógombos megoldást, nekem külön az AF-ON gombra fókuszál, és a félig lenyomott expógombra rögzíti az értékeket.

  6. Az újrakomponálás sokszor jobb, mint a fókuszpontok váltogatása
    1. gyorsabb, bár ez tán szokás kérdése
    2. a középső pont általában a legpontosabb, míg a többinél előfordul hiba rossz fényviszonyok között

  7. Gyorsaság szempontjából vitathatatlanul jobb a középső fókuszpont, viszont ha nem egy „félhomály-sötétség” fényerejű objektívet használunk egy sötét pincében neadjisten egy firmware frissítés előtti Olympus vázon akkor ez már ma nem jelent problémát, ezzel szemben a egy portrté fotózásnál nagyonis (nem kell itt rögtön makróról beszélni).

    http://www.fotografovani.cz/art/fozak_df/rom_focus4.html

    Tekerjetek lejebb és nézzétek meg a három ábrát.
    1. Középső fókuszponttal történő élesítés már beálított kompozíció mellet. Ssajnos teljesen hibás, fotósunk elfeledkezett róla, hogy a fényképezőgépet nem tartja merőlegesen, ezért a kék színnel jelölt mélységélességi tartomány sem az igazi.
    2. Középső fókuszponttal történő élesítés arcra. A fókuszálás már pontos, viszont rosz a kompzíció.
    3. A 2. képen bemért fólusztávolság rögzítve és átkomponálva. Nézzétek, hogy mi történt a mélységélleség síkjával. Eltolódott. Igaz, pontosabb, mint az első eset, de egy portréobjekítívvel F1.4-en mehet a kép a kukába.

  8. Na, ez most felkeltette az érdeklődésemet és utána számoltam. A módszer valóban nem tökéletes portrék esetében sem, bár azért nem a faszi hasára szoktunk távolságot állítani, hanem a szemére. Ezért a következő alapfeltevéssel számoltam végig a dolgot. Adott egy 50mm-es obi, F1.8 fényerő és 10 a gép fokos elforgatása (a módszerbe nem tudsz belekötni, ha oldalra lépek, mivel így a tárgytávolság síkja állandó marad, vagyis tegyük fel, hogy egyhelyben állok és a gépet forgatom el.)

    Nos ebben az esetben, 1,5m-es távolságból készített kép mélységélessége 0.06m a tíz fokos elforgatással az ember válla akinek a szemére mértél távolságot csaknem a kép szélére kerül. Ilyenkor a fókusz 0.02m-rel mászik el vagyis a szeme még épp benne lesz az élesség tartományán belül.

    Ennél közelebbről, vagy nagyobb blendével már nem lesz jó kép. Az 50-es üveged F1.4-nél és 1m-es tágytávolságnál már csak 2cm-es mélységélességi zónát produkál és 1 cm a fókusz elcsúszása, vagyis a képen az amire távolságot állítottál pont életlen lesz.

    Ezzel szemben ugyanezen adatok 3m-es tárgytávolságra számolva már 24cm-es mélységélességi zónát és 4cm eltérést adnak, vagyis teljesen jó képet lehet így produkálni.

    Szóval tök igazad volt, nem portrékra való dolog ez.

  9. Én nem számolok, én fotózok. A tapasztaltom az, hogy pontosabb nem újrakomponálni, hanem fókuszpontokkal játszani, mert egyik dolog az elméleti „még éles lesz”, más a gyakorlat. Elég, ha az objektív szenved egy kis „front focus” hibával, vagy átkomponálásnál én is picit elmozdulok és máris megvan a baj.
    Amúgy egyetértek veled, nem faszi hasára fókuszálunk, legalábbis remélem, hogy aki tükrös gépet vesz nem így tesz. Persze ha az illetőnek van egy tisztességes sörhasa, akkor megeshet, hogy a kép teljesen okés lesz. De azért maradjunk a második esetnél. Számításaidat nem tudom ellenőrzini, mert fogalmam sincs miként szmoltad, meg a „2cm lesz éles” is elég relatív. Tudod, valakinek az már nem elés… Maradjunk annyiban, hogy emberek magasságának és távolság függvényében változatosak a szögek és az élleségtartomány síkja, ezért jó megtanulni használni azokat a nyavajás fókuszpontyokat. Azért vannak. ;)

  10. én bevallottan rettenetesen hülye vagyok a fotózás technikai részéhez, de én úgy vettem észre hogy a gép oda mér fényt, ahova fókuszálok – ez akkor jön elő, ha mondjuk a két szélső fókuszpont között észrevehető fénykülönbség van, akkor ha fókuszálok a fénymérő eltérő értéket fog mutatni a két fókuszpont használatakor.
    szóval én így ‘mérek fényt’ és bevált :) a fénymérő beállításhoz azt hiszem három év alatt soha nem nyúltam, a 350D-n és a 450D-n is gyári beállításon van érintetlenül. Ezt megtanulni a jövő zenéje nálam :)

Comments are closed.