Sokat tűnődtem, hogy a sok – egyáltalán nem tökéletes – szabad fotós munkafolyat támogató szoftver közül melyiket válasszam, végül a Darktable-re esett a választásom, mert mind kinézetében, mind pedig működésében, ez hasonlít a legjobban az általam már jól megszokott Lightroomhoz. A továbbiakban tehát erről a programról lesz szó.
Felteszem Lightroomot használsz Windows alatt a fotóid katalogizálására és kidolgozására, úgyhogy most elmesélem mit kell csinálnod, hogy legalább az ott beállított metaadatok megmaradjanak a Darktable-ben.
Először is tisztában kell lenned azzal, hogy a Lightroom minden metaadat beállítást (és az összes változtatásodat) alapértelmezésben a katalógusában tárolja. Ahhoz, hogy ezekhez egy másik program hozzáférjen el kell menteni, RAW file esetén egy külön XMP fájlba, a többi fájlformátum esetén magába a képbe. Ezt úgy teheted meg, hogy a Lightroomban kijelölöd az összes fotót és leütöd a CTRL+S gyorsbillentyűt, majd a képek mennyiségétől függően elmész kávézni vagy moziba.
Ezek után csak meg kell nyitni a Darktable-t és beimportálni az összes képet. A Darktable átveszi a képek metaadatát és bónuszban pár egyéb kidolgozási értéket is, úgy is mint:
-
- crop and rotate (crop and rotate)
- black level (exposure)
- exposure (exposure)
- vignette (vignette)
- clarity (local contrast)
- tone curve (tone curve)
- HSL (color zones)
- split toning (split toning)
- grain (grain)
- spot removal (spot removal)
Ez azt jelenti, hogy nem vesztjük el Lightroomban kidolgozott fotóink minden beállítását vagyis nem kell teljesen elölről kezdenünk a képkidolgozást. Sajnos, teljes mértékben lehetetlen a kép teljes kidolgozását átvenni, hiszen a Lightroomban és a Darktable-ben más algoritmusok dolgoznak, amik esetenként más bemeneti paramétereket is várnak, de legalább kiinduló pontunk van az újra kidolgozáshoz.
