Elődeinkben is voltak hasonló inspirációk (ihlet), a nyelvújításkor megpróbáltak mindent magyarosítani, mint az látható, olykor kevés sikerrel. Kezdjük egy idézettel, hogy lássátok meddig nem szeretnék elmenni:
Kiderül, hogy már akkor, a 60-as évek közepén tudták, hogy az ezüstbüzeny (brómezüst) jóval fényérzékenyebb mint az ezüstiblany (jódezüst). Kitűnik az is, hogy a gyapmázas (kollódiumos) készítéséhez milyen sok vegyszer szükséges: hamanyiblany, hamanybüzeny, szénlégenyhamany, meg kétszénsavas szikeny és még sok egyéb, ahogy a káliumjodidot, brómkálit, ciánkálit és szódabikarbonátot nevezi.
Hevesy Iván: A magyar fotóművészet története.
Nos, akkor lássuk is a címben szereplő kifejezést: fókusz. Először is az angol focus szóra van egy kiváló magyar szó, ami pont azt jelenti, csak értjük is: összpontosít, összpontosítás. Igen pont ezt csinálja az objektív, egy pontba gyűjti össze a párhuzamosan bejövő fénysugarakat.
Ha már itt tartunk a lens nem lencse, ahogy azt mostanában divatos mondani, mert az csak egy eleme az objektívnek. Na ez annyiból pont rossz példa, hogy ez meg német szó :)
De térjünk még vissza a fókuszhoz. Amikor azt mondod, hogy fókuszálok, valójában magyarul távolságot állítasz. Erről jut eszembe, amikor az expozíciót (kitettség – na tessék ezt is átvettük) állítod, a távolság mellett beállítod a rekeszértéket (a magyarban ezt használjuk az angol fényérték tükörfordítás és a német blende szó helyett), besugárzás idejét (ezt régen tök helytelenül zársebességnek hívták, pedig záridő) és az ISO-t ami magyarul érzékenység. Jó, igazából nem az, de a fotográfiában (fényképezés) így használjuk.
Ha beállítottad a expozíciós (felvételezési) értékeket és lenyomod a exponáló (zárkioldó) gombot a legkevésbé sem lősz egy fotót, hanem magyarul fényképet, esetleg felvételt készítesz vagy megörökíted a valóságot. Ha analóg képről van szó előhívod, lestoppolod (megszakító fürdőbe rakod) és fixálod (rögzíted). A végén pedig nem utómunkázol (ettől a szótól különösen borsózik a hátam, mert az eredeti post processing nem is ezt jelenti), hanem kidolgozod a képet.
Ha már a képkidolgozásnál járunk a Photoshop fordítók is sok marhaságért felelősek, így például dodge és burn magyarul a kitakarás és utánvilágítás sötétkamra technikák angol neve, a fill light pedig egyáltalán nem világos kitöltés, hanem derítés.
Tudom, hogy nem egyszerű ezeket a szakkifejezéseket felszedni, mert alig van (jó) magyar nyelvű szakirodalom és nem mindenkinek van olyan régi motoros fotós (fényképész) ismerőse, aki ezeket használná. Úgyhogy remélem hasznos volt ez a rövid bejegyzés, olvassatok sokat (Scott Kelby-t, Lightroom könyvet), töltsétek le a GIMP könyvet vagy vegyetek Furmányos fotós könyvet karácsonyra.
