Ők

Az utóbbi időben azt vettem észre - én nemcsak magamon -, hogy egyre többször nem az-ként, hanem ő-ként hivatkozunk a mesterséges intelligenciára, vagyis lassan elfogadjuk valami nagyjából velünk egyenértékűnek. És bizonyos értelemben ez így is van.

Ha megnézzük, mit tud az MI, kiderül, hogy az ember (micsoda istenkáromlás!) saját képére és hasonlatosságára megteremtette a mesterséges intelligenciát, hogy soha nem látott Bosch képeket fessen, felolvasson neki, beszélgessen vele, vezesse helyette az autóját és félre felebarátait.

Robotok harca – Stable Diffusion festménye Hieronymus Bosch stílusában

Még nem tökéletes, de elég… nos egyrészt izgalmas, másrészt ijesztő.

A leckét már minden tíz éves a ChatGPT-vel íratja, de nem árt tudni, hogy az MI notórius hazudozó. No nem direkt, hanem a természetéből adódóan.

Gondolj úgy a mesterséges intelligenciára, mint egy statisztikai alapon működő találgatógépre. Mondok egy példát és megérted, hogy miért van ez így.

Tegyük fel, hogy gyümölcsök felismerését szeretnéd rábízni egy MI-re. Úgy tanítod, hogy az esetek nyolcvan százalékában almát, a többi esetben körtét mutatsz neki. Szerinted mit fog tippelni, ha most mutatsz neki egy olyan képet, amin nincs gyümölcs? Eltaláltad, almát. Ugyanis az olyan dolgok, amikről nehezen tudja eldönteni, hogy alma vagy körte, szerinte ötből négy esetben alma lesz. És meg akar felelni az elvárásoknak, ráadásul nincs is tudatában, hogy van almán és körtén kívül bármi más.

Vagyis a mesterséges intelligenciát alapjában véve meghatározza az, hogy mivel találkozik, vagyis hogy milyen adatokat használnak fel a tanításához.

Természetesen nagyon sokat számít az is, hogy milyen matematikai algoritmusokat használsz fel a neuronhálózat, vagy másként modell felépítéséhez, de hiába a legjobb algoritmus, ha nem megfelelően tanítod.

Sok mindenre lehet használni egy ChatGPT-szerű mesterséges intelligenciát, de ne feledd, statisztikai alapon működik és nem tudja, hogy mi a jó, csak hogy mi az, amiből jó sok hasonló van. Vagyis nagyjából a középszarra számíthatsz tőle, nem lesz expert semmiben, de a legtöbb dologról többet fog tudni, mint te.

Egyelőre csak tudni. Később majd meglátjuk…

Azért érdemes fenntárásokkal kezelni, amit mondjuk a ChatGPT mond. Benedek letesztelte egy vasutas kérdéssel és percekig röhögött azon, hogy mekkora hülyeséget válaszolt. Szóval sok témában nincs egy érdeklődő 10 éves szintjén se. Viszont – emlékszel még? – kitölti a tudásában tátongó űrt, úgyhogy kezeld fenntartásokkal, amit állít!

Nincs semmilyen erkölcsi iránytűje, csak legjobb tudása szerint válaszol a feltett kérdésre. És a legjobb tudása, úgy-e, attól függ, hogy mi mivel tanítjuk.

És végül el is értünk a legfélelmetesebb részhez, és ez nem a mesterséges intelligencia.

Ez az, hogy szegények kénytelenek tőlünk tanulni, vagyis a végén olyanok lesznek, mint mi, és azt nem kívánhatja senki. Mert akkor nekünk annyi.

A bejegyzésben szereplő illusztrációkat Stable Diffusion készítette. Idézetek szerepelnek a ChatGPT-től, a mesterséges intelligencia magyar hangja Kriszta_lrod_finetune-January-28-2023_11+55PM-0910cb76 volt. Szemben a jelenlegi trendekkel és szabályozásokkal, szerintem megérdemlik, hogy feltüntessék őket, mert igazából amit csinálnak, nem különbözik sokban az emberek által végzett kreatív tevékenységektől: az általuk megtanult és rendszerezett dolgok segítségével új tartalmat állítanak elő.

Baráth Gábor
Baráth Gábor

Fotós, szakíró és fordító.

Szerzője többek között az Adobe Photoshop Lightroom, a GIMP könyv és a Furmányos fotós könyv, c. könyveknek, fordítója a következő Scott Kelby műveknek: Photoshop digitális fotósoknak - Új verzió,
Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!,
A digitális fotós könyv 5.,
A digitális fotós könyv - Best of
és a
Vakuskönyv fotósoknak.

Articles: 1381