Fotózz Szkennerrel!

Ha van otthon egy bármilyen lapolvasó (a multifunkciós irodai nyomtatóban található szkenner ugyanúgy megteszi mint a profi), máris indulhat a dili.

A lapolvasó egy különleges réskamera és mint ilyen valójában az időt rögzíti, vagyis jobban mondva minden időpillanatban az éppen előtte található látványt. Amikor rendeltetésszerűen használod, végigpásztázza a benne lévő dokumentumot, ami nem mozdul meg a szkennelés ideje alatt, így a végeredmény a dokumentum pontos leképezése lesz.

Mi viszont valami izgalmas, egyedi látványt szeretnénk teremteni, ezért mozogni fogunk vagy mozgatni fogjuk a tárgyat amit szkennelünk, így képes lesz a szkenner megmutatni a dolgok időbeni változását.

Hozzávalók

  • Lapolvasó
  • Számítógép

Elkészítés

Az első – és talán legfontosabb – tanács, hogy mindenek előtt tisztítsd meg a szkenner üvegét, mert minden egyes porszem vissza fogja verni a fényt és fehér pöttyként látszani fog a kész képen. Persze ezek eltüntethetők a képkidolgozás során, de higgy nekem, nem mindegy, hogy 20 vagy 2000 kis fehér pöttyöt kell kiretusálnod.

Ezek után sötétítsd be teljesen a szobát és nyisd fel a lapolvasó tetejét. Tedd rá az üvegre a tárgyat amivel játszani szeretnél és kezd el a teljes méretű szkennelést. (Mivel A4-es méretű képet szkennelsz 300pdi felbontás bőven elég lesz, de ha lassabb mozgást szeretnél állíthatod nagyobbra is.)

Ezek után nincs más dolgod, mint szkennelés közben a tárgyat mozgatni az üvegen. Ha az olvasófej sebességével mozgatod a tárgyat, akkor mindig ugyanaz a része lesz a fej előtt, így erről a csíkról egy hosszabb rész lesz a végső képen, ha lassabban akkor a tárgy alsó része, ha gyorsabban, akkor tárgy felső része kerül alulra, a hosszúsága pedig a sebességkülönbségtől függ.

Mutatom, hogy megértsd. Ennek az órának egy másodpercenként ugrik odébb a mutatója, ezért a képen egy másodperc hosszú (amit a lapolvasó egy másodperc alatt szkennelt be) folytonos részek vannak a másodperc mutatóból, majd egy szünet és ismét folytonos rész, a következő egy másodpercig mozdulatlan óráról. Az ügyesebbnek azt is megállapíthatják, hogy a teljes beolvasás nagyjából fél percig zajlott.

A második játék, amit javaslok (természetesen a genitáliák beszkennelése után), hogy készíts vicces portrékat magadról és a vállalkozó szelleműekről. Fontos, hogy a lehető legközelebb hajolj a szkennerhez, hogy a kép elég világos legyen. Fél méterről már egyáltalán nem verődik vissza rólad elég fény a szkennerbe, így tök fekete képet fogsz kapni.

Itt is próbálkozhatsz vízszintes mozgással és a fejed elforgatásával is. Az első esetben, ha ügyes hosszú vagy kerek fejet vagy akár négy szemet is tudsz csinálni magadnak, míg a második esetben a kép tetején jobbra, az alján a balra néző fejed lesz megörökítve.

Képkidolgozás

Ezek a fotók majdnem biztos, hogy alulexponáltak lesznek, úgyhogy először is ki kell világosítani őket, majd ahogy már említettem el kell tüntetni a fénylő porszemeket. Ehhez most a GIMP-et fogjuk használni, de te használd nyugodtan a szokásos fotóretusáló szoftvered.

Nyisd meg a képet a CTRL + O megnyomásával, majd válaszd a menüből a Colors > Exposure… pontot. Állítsd be a kívánt expozíció korrekciót az Exposure csúszkával, majd húzd addig a Black Level csúszkát amíg a háttér be nem bukik.

Ezek után már csak a porszemek eltüntetése van hátra. Ezt, a sebtapasz ikont kiválasztása után, a következő módon teheted meg: nyomd le a shiftet és kattints egy olyan területre, amit a javításhoz szeretnél használni, majd fesd át a javítandó részt. Lepucoltad az az üveget? Nem? Akkor még csináld meg 2000-szer. Ne mond, hogy nem szóltam előre…