Kép

Maciportré – Nedves kollódiumos kalandok

Ma ismét kissé közelebb került a cél, hogy üzembiztosan tudjak kollódiumos fényképet csinálni. Újra megpucoltam az összes üveglapot, most a Benedektől lopott krétát is használtam és egészen jól fennmaradt a kollódium réteg. Sajnos a modell az utolsó pillanatban visszatáncolt, így kénytelen voltam A. és Benedek közös maciját felkérni modellnek.

Érdemes megjegyezni, hogy képen látható párna világoskék volt, de a fotón világosabbnak látszik mint a fehér kerti szék. Ez azért van, mert úgy látszik a szék jobban elnyeli az UV sugárzást mint a párna.

A legtöbb problémát jelenleg a kazetta okozza:

  1. mert berakáskor megsérül a kollódium réteg
  2. az egyik oldalán nem fényzáró

Persze ma is volt probléma, a fixír nem működött rendesen, de ezt könnyű észrevenni, mert amíg fixálsz ég a villany, úgyhogy ezt meg is oldottam azonmód.

(A kompozíció statikusságát némiképp oldja a szemétlapát, amit Benedek – valószínűleg – addig helyezett el a képmezőben amíg a sötétkamrában molyoltam.)

maciportré

Kép

Kertünk – Nedves kollódiumos kalandok

A héten tovább folytattam a kollódiumos kísérleteket. Mint kiderült a nedves kollódiumos fotó elrontásának 33. módja, hogy megdöglik a hívó. Ez abból látszott, hogy a fixír minden képből kioldotta az összes ezüstöt, vagyis koszos, de átlátszó üveglapot kaptam a folyamat végén. Beletelt és vagy 5-6 elrontott fotóba és egy napba, mire rájöttem és csináltam új hívót.

Meg kicsit összetakarítottam a sötétkamrát. Gumikesztyű nélkül. Na ezt nem kellett volna, mert úgy tűnik, hogy bizonyos helyeken volt még egy kis ezüstnitrát és most – már kopóban lévő – fekete foltok vannak a kezemen.

Most az a cél, hogy megfelelő biztonsággal legyek képes fényképet készíteni, úgyhogy egy csomó dolgot be kell gyakorolnom és ki kell kísérleteznem. A folyamat meglehetősen sok összetevőből áll, ezért nem egyszerű dolog jó fotót csinálni.

Kezdjük a technikával:

  • Ki kell tanulni, hogy lehet szépen felönteni a kollódiumot az üvegre. Ez már majdnem megy.
  • Meg kell rendesen tisztítani az üvegeket, mert egyenlőre a szélén mindig leúszik a cucc. Ehhez be kellene szereznem krétaport vagy el kell lopnom a fiamtól egy krétát, hátha az is megfelel.
  • Ki kell kisérletezni, hogy, hogyan lehet a legkevesebb mechanikai behatással az üveglapot a kazettába rakni és kivenni. A kép alján középen láthatod az ujjam nyomát, ez nem hiányzik oda. (A nedves kollódiumos fotó elrontásának 34. módja: a rosszul behelyezett üveglap kazettából a fényképezőgépbe esik.)
  • Ki kell találni, hogy mi a megfelelő expozíciós érték az adott napszakban, tudva, hogy a kollódium főleg UV-re és kékre érzékeny. (Találós kérdés: ki találja meg a témaként szolgáló piros virágot a képen?)

Még jelentkezem…

kertunk

Kép

Alakul – Nedves kollódiumos kalandok

Ma délelőtt nekiálltam fényképezni (meg gyakorolni) egy kicsit. A téma Benedek orchideája volt. A kép bent készült és 6.3-mas blende mellett 5 percig exponáltam. Sajnos a virág vetett árnyéka, ami szemmel jól látható volt, nem igazán látszik a lemezen ezért a virág beleolvad a háttérbe, szóval technikailag sem tökéletes a kép, de ami nekem most fontosabb volt, megpróbáljak jobb minőségű lemezt csinálni, ami nagyjából sikerült is.

Persze nagyjából ugyanazok a hibák látszanak most is (nem egyenletes felöntés és a hívás, a kollódium réteg leúszása) de már sokkal kisebb mértékben mint eddig, így remélem, hogy ezek idővel annyira lecsökkennek, hogy csak egy kis finom ízt adnak a fotónak.

kollodium_orchidea

Az indiánfőnök felesége és szelfik – Nedves kollódiumos kalandok

Tegnap ismét készítettem egy fotót. A képen A. az indiánfőnök felesége látható, aki nem járult hozzá a kép közléséhez. Jelentősen jobb lett, mint a tegnapelőtti (borzasztóan alulexponált, rosszul hívott fotó) olyannyira, hogy valószínűleg ez lesz az első, amit meg fogok tartani emlékébe. (Ha most valakiben felmerült, hogy a többi üveglapot összetörtem-e, megmondom, hogy nem. Egyszerűen le lehet mosni a rosszul sikerült fotót és kész.) Ha meg akarod tartani a fotót érdemes lelakkozni, ami egyrészt mechanikailag védi a réteget, másrészt nem engedi az ezüstöt oxidálódni. Az eloxidált ezüst ugye majdnem fekete, ami azt jelenti, hogy nem fog túl jól mutatni a fekete háttéren. Úgyhogy most lakkot fogok keresni.

A tegnap fotó is több sebből vérzik (először is elrontottam a felöntést és lyukas lett a kollódium réteg, másrészt egy kissé le is úszott a széleken) de ez már fotónak látszik. A siker, most is mind annyiszor a szerencsének köszönhető. Benedek ugyanis jött asszisztálni (először ellopta a fénymérőt, majd a filmkazetta shieldjét) és mivel egyik kezemmel őt hajkurásztam, a másikkal fotót készítettem elfelejtettem lerekeszelni az objektívet így kb. 1.5FÉ-kel többet exponáltam mint akartam. Na ez volt a nagyjából jó expozíció. :)

Ezek után ma további szintet léptem és készítettem két szelfit nedves lemezre. A két expó között 1FÉ különbség van és az igazság valahol a kettő között volna. A fotók technikailag még ugyan nagyon messze vannak a jótól (a felöntés is lehetne jobb, a hívó lemosta a réteg szélét, a lemezek nem voltak elég tiszták), de már alulról súrolják a vállalható szintet.

selfies

Ha már a sztorizgatásnál tartunk elmesélem, hogy a szék miért látható az egyik fotón a mellkasomon. Mondhatnám, hogy a művészi szabadság kék madarának szárnyalását láthatjátok ott, de az igazság az, hogy ezeken a régi fényképezőgépeken van normális B és egy úgy nevezett T idő is. Ez utóbbi úgy működik, hogy amikor megnyomod a távkioldót, akkor nyit a zár amikor újra megnyomod bezár. Így megnyomod, a mattüvegen élesre állítasz és amikor kész vagy, újra megnyomod (ha el nem felejted). Én elfelejtettem és félig már kihúxtam a shieldet amikor rádöbbentem erre. Az állam környékén látható is a vonal, ameddig fény érte a lemezt.