A következő számítás egy fiktív esküvői fotós helyzetét mutatja be, de te a saját helyzetedben (az adatok pontos ismeretében) könnyen végigszámolhatod ezt. Javaslom, hogy tedd is meg mielőtt belevágsz! Ezt a számítást üzleti tervnek hívják és persze nagyon nem egzakt tudomány, de ha jól saccolsz, segít kitalálni, hogy mennyibe fog kerülni az árud és mennyit fog hozni a konyhára.
Ugorjunk fejest az esküvői fotó üzletbe:
1. Kell egy, de inkább két félprofi, de inkább profi gép. Pillanatnyilag a tükörreflexesek biztosítják a legjobb kompromisszumot ebben a szegmensben. Kezdetnek két 7D megteszi, ami alsó hangon 700 000 Ft. Ezzel nagyjából százezer kép készíthető aztán zárat, segédtükröt, mi egyebet kell cseréltetni benne. (Úgy számolunk, hogy 2 év múlva eladjuk a cuccot mielőtt javíttatni kellene. Persze meg is javíttathatod és használhatod tovább, hosszabb távon az jobban megéri.)
2. Kell néhány objektív, vaku, fényterelő, állvány. Egy rendes teleobjektív is simán lehet magában is 500 000 Ft, de amivel dolgozni lehet az 200 000 körül kezdődik. Egy jó nagylátó ugyanennyi vagy kicsit kevesebb. Kell még egy vagy inkább két vaku, melynek darabja 50 000-100 000 Ft-ig terjed. Kezdetben ezekre költsünk mondjuk 500 000 Ft-ot, ami nagyon óvatos becslés.
3. Lesz még egy csomó egyéb költségünk, mert kelleni fog egy számítógép egy nagyon jó monitor, egy pók, és egy csomó egyéb ketyere is. Ez legyen még 300 000 Ft, mert feltételezem, hogy nem költünk ész nélkül. (Igazából erre is el lehet költeni gondolkodás nélkül még egyszer ennyit és akkor még nem vettünk drága cuccokat.)
Ennél a pontnál 1,8 MFt között áll a beruházott összeg. (Felteszem volt ennyi elköltendő pénzed, mert ha nem, akkor még a hiteled kamatait is hozzá kell csapni a számításhoz.) Ezek az eszközök (az objektívek kivételével) mind nagyon gyorsan amortizálódnak (a számítógép kicsit gyorsabban, a fényképezőgép lassabban). Mondjuk az egyszerűség kedvéért, hogy két év múlva minden a felét éri mint az új ára, vagyis két év alatt ki kell termelned 900 000 Ft amortizációt. Ez havi 37 500 Ft pluszt jelent.
Erre jönnek rá az egyéb költségeid, mit az irodabérlet, névjegy készítés, benzin, az autó amortizációja, telefonszámla, internet, weblap készítés és karbantartás stb. Erre számoljunk most a példa okáért 60 000 forintot havonta. (Természetesen ez is alsó hangon ennyi, ha a mamádnál van az irodád a konyhában :) Végezetül adjuk hosszá a munkadíjadat, ami legalább 300 000 Ft kellene legyen havonta, hogy az adókat meg minden egyebet levonva meg is lehessen élni belőle. (Jó oké, inkább több, de mi most ennyivel számolunk.)
Ennél a pontnál ott tartasz, hogy 397 500 Ft-ot kell számlázz havonta. Ha minden héten vállalsz egy esküvőt, akkor 90 000Ft / esküvő esetén szűkösen meg tudsz élni a dologból. Ebben nincs benne a képek nyomtatása, a fotókönyv készítése, csak a retusált képek CD-re írva. Persze ha tudsz hetente két esküvőt szerezni, akkor kicsit olcsóbban is adhatod magad, gazdasági szempontból. (Arról, hogy az árazás nem csak gazdasági, hanem marketing szempontból is fontos, később írok majd.)
Vásárlói szempontból akkor nekem jobban megéri az a fotós, aki az 1D Mark I-ét nyűvi már sok éve, és nem tart fenn külön irodát.
Igen. Feltéve, ha jobb minőséget olcsóbban produkál mint a példában írt fotósunk :)
Jó az írás, bár szerintem egy elég optimista képet vázoltál. A havi költségek jobban el tudnak szállni (főleg az autó miatt, ami azért néha el is romlik, no meg ott a szép, újragondolt cégautó adó is) és a kezdésnél még nem árt a szoftvereket is belevenni a számítógép mellé. Már, ha az ember tisztán akarja csinálni.
A havi költségeknél meg ott van még a könyvelő is, aki szintén el tud vinni egy 20-ast.
Szóval, aki kihozza a fent említett összegből a dolgot, azelőtt megemelem a kalapomat.
Ákos: tök igazad van ez egy nagyon szoros költségvetés. (Ha elromlik az autó akkor be kell számolni a BKV bérletet is :)
Bevallom nem vagyok profi, nem ebből élek, de viszonylag sok fotós melót vállalok már évek óta. Lehet hogy a napi használat más, lehet hogy nincs elég tapasztalatom. De:
Nekem ez a cikk inkább arról szól, hogy mennyi pénzt tudsz elkölteni ilyesmire, ha minden áron pénzt akarsz költeni.
700 ezer vázra?? Nem értem. Pont a gyors értékvesztés miatt tök értelmetlennek tartom. Én ezt simán kihoznám 150, max 200-ból: egy, de inkább két generációval korábbi használt félprofi vázat kell venni, backupnak meg teljesen jó egy belépő szintű is. Az egyik 120-150 körül van a használtpiacon, a másik 50-60 körül.
Objektív parkot se egyszerre vesz az ember, nyugodtan el lehet kezdeni dolgozni szerintem egy kitobi+olcsó 50-es+kistele kombóval, főleg ha stúdiózik az ember. Azt meg hogy egy rendes tele 500-nál kezdődik, megint nem értem. Akkor én hogyan vettem Pentax-F 135/2.8-at a tizedéért? Nem mondom, szerencsés vétel volt, és nem az első fotósboltba mentem be érte, hanem az adok/veszek fórumra, de a tény ettől tény, hogy egy fényerős, tűéles teleobim van 50-ből. És nem m42 manuálfókusz romantikázás, hanem egy full automata, minőségi darab.
Informatikára 300 ezret számolni megint szándékos pénzszórás. Hát ne vicceljünk már, pontosan a tizedéért lehet ma már dual core-os gépet venni bármelyik PC bontóban. Mellesleg alapszintű fotó utómunkához egy sima p4 is megteszi, 15 ezerért, ha nagyon garsoskodni akarunk.
Hogy a szoftver miért tud nulla forintba kerülni, azt nem kezdem el magyarázni, hiszen külön Gimp rovat van ezen a blogon. :) (de van még egy rakás free/open fotós cucc, pl RawTherapee)
Érdekes módon rögtön kb az ötödére csökkentek a költségek, ráadásul az értékvesztés _nagyon lényegesen_ lassabb, ha a használtpiacról vásárlunk.
Miért nem jó út ez?
Vizslah: először is köszönöm a hosszú hozzászólást, sok érdekes részt olvastam benne, illetve magam sem írhattam volna szebben le, hogyan lehet értelmes kompromisszumokat kötni. Neked, ahogy mondtad, tökéletes ez a felszerelés, sőt a legtöbb embernek aki csak kedvtelésből fotóz szintén jó lenne. Itt azonban másról van szó.
Arról, hogy egy teljes sorozat képet megcsinálok Lightroomban annyi idő alatt, amíg a UFRAW konvertálja az első RAW fotódat. (A GIMP rovat nem a profiknak van az oldalon. Sajnos a GIMP nem használható professzionális célokra. Vagy csak nagyon erős kompromisszumok vállalásá után. Hobby célokra azonban tökéletes.)
Ez a cikk arról szól, hogy egy jobb rendszervakun semmit se kell beállítanod csak TTL módban (akár a vázról levéve is) pontosan kivilágítja a témát. Gombot megnyom jólexponált kép elkészült.
Arról beszélek, hogy ha ebből élsz akkor érdemes beruháznod azokba az eszközökbe, amik az elvárt minőséget hozzák, úgy hogy a legkevesebb időbefektetést igenyelje a használatuk.
Mondok egy valóságos példát, ami megvilágítja ezt: volt egy cég a 90-es évek közepén aminek 1-2 tonna árut kellett kiszállítania egyszerre, naponta több helyre. Vett a cég egy VW motoros Barkas kiteherautót ami olcsó volt, de két naponta felfort a víz benne, nem nagyon ment, stb. Ez annyi kárt (kiesett időt és pénzt) okozott a cégnek, hogy inkább befektettek egy Toyota kisteherautóba (hitel, miegymás), amivel ki lehetett dőben szállítani a rendeléseket. Dolgozni csak megfelelő szerszámmal lehet.
Én valahol Vizslah és Dincsi között látom a reális opciót valahol félúton. Tudjuk, hogy a Canikon páros komoly minőséget hoz professzionális szinten, ez nem kérdés, mint ahogy az sem, hogy meg is kérik az árát a felszerelésnek, gondolom a félmillás obi kategórián 70-200/2.8 L, vagy pl. a 80-200/2.8 Nikkor( az újabba)t kell érteni. Ez így van.
Azonban ha nem is megyünk le használtba’ teljesen, egy új, közép-felsőkategóriás gép azért már bőven megfelel elsőre, majd később, ha olyan jól megy a biznisz, lehet befektetni pro vázba. Ugyanígy ojjektív tekintetében is ki lehet fogni igen jó darabokat, ill. kompromisszumosakat. Ismerek olyat személyesen, aki először a kenyon 70-200/4-gyel tolta, mert azt tudta megengedni magának, majd később, amikor már kb. két éve gyűjtött rá, és ráadásul meglehetősen jó fotós is, vette meg a 2.8-as verziót.
A többi gyártóról már ne is beszéljünk, jómagam is Pentaxszal hasítok, és szépen, darabonként cserélgettem a manuális obikat autofókuszosra, ill. bővítettem a repertoárt.
Szoftverből meg azért opensource szinten is van messze jobb, mint az ufraw+gimp kombó, a rawtherapee volt már emlegetve, én a darktable-t használom, ami nekem nagyon bevált workflow tekintetében, és nagy csomó fotót is lehet vele könnyedén kezelni.
@tmt: Ezt már vizslah-nak is akartam említeni: érdekes módon a felszerelésre elköltött rengetegnek tűnő pénz havi lebontásban nem is lesz annyira kitermelhetetlen. Ha fele ennyit költesz felszerelésre a havi 40.000 forint plusz helyett havi 20 000 lesz.
Ez egyrészt szinte megspórolható a telefonszámlán, másrészt és ez fontosabb kétszer annyi, mint egy amiatt elbukott meló, hogy amit a felszerelés miatt nem tudsz megcsinálni, vagy elszúrsz vagy egy nappal többet dolgozol rajta.
De a legfontosabb, hogy az egész csak akkor számít, ha tényleg ebből akarsz és tudsz megélni.
Én is durvának találom a cikket. Csak hobbiból fotózom, de azért leírnám a gondolataimat.
Én is azon állásponton vagyok, hogy aki ELKEZD (elkezd egyik napról a másikra profi szinten?) fotózni, az nem fog egyből hitelezni egy akárhány millás felszerelést.
Általában úgy kezdődik, hogy valaki amatőrből, hobbiból átmegy profiba… fokozatosan. A fotósok nem a futószalagról jönnek le, még ha vannak is ilyen elrettentő példák.
Felszerelésre egyet értek Vizslah-val. Először még alap gépeket, majd később lehet jobbakra cserélni, ha megy a buli.
Számítógépre szintén brutálisan sok az a 300… erre egy régebbi számítógép is tökéletesen megteszi és vannak ingyenes programok. (némelyek meg nem fizetnek egy drága szoftverért…) Később majd erre is lehet áldozni.
Az egyebek: kapásból iroda bérlés? Egy fotós legfeljebb stúdiót bérel, vagy rendez be magának, de annak is felszámolja az árát. Könyvelő oké, a telefont és a benzint ha ügyes valaki, leírhatja az adóból, ahogy sok mást is.
Weboldal szükséges. Méghozzá jó weboldal. Aminek ára van, ha nem ért hozzá az ember. Vagy meg kell tanulni, ami szerintem passzol a fényképezéshez is ( lehet csinálni a megrendelőnek digitális albumot a neten, ami megszólal), nem mellesleg lehet ezzel is pénzt keresni.
(valamennyire otthon vagyok a weboldalakban is)
Továbbá az elején (és később is az emberek nagy részének) akkor éri meg igazán vállalkozni, ha van mellette egy munkahelye, ami fizeti helyette a járulékokat, stb…
Tudom, hogy a cikk arról szólt hogyan lehet megélni CSAK fotózásból, de odáig se egyik napról a másikra jut el az ember.
Meló mellett lehet vállalkozni és beletanulni ebbe. És fejleszteni a felszerelést, ami hobbiból maradt ránk… közben jobbá válni és több referenciát szerezni.
Az ilyenek általában nem egyik napról a másikra jönnek létre, mint amit a cikk író érzékeltet… durva ironikus párhuzammal élve olyan, mintha egyik napról a másikra akarnánk létrehozni egy Apple szintű céget és azt számolgatnánk, hogy mennyibe kerül megvenni egyszerre az összes telephelyet. És kapásból felhúzni 10 gyárat. Ez nem így működik.
Ha majd nagyon király lesz a business, akkor majd meg tud engedni magának az ember drágább eszközöket, nagyobb amortizációs költségeket.
És a vállalkozás is állhatna több lábon (pl. az említett weboldal szerkesztés, webprogramozás, design…stb).
ui.: mindenki szeretné, hogy többet elkérhessen a munkájáért. Ha kell, akkor nagyon szépen elő tudja adni, hogy az milyen áldozatokkal és szakértelemmel jár… kicsit ilyen szaga van a cikknek. Ami nem baj, de azért lehetett volna objektívabb.
http://www.azeskuvoifotos.com/koltsegszamitas/koltsegszamolo.html
Itt mindenki számolgathat kedvére kinek mennyi az annyi :-)