Azért – még mindig – tudnak ezek az oroszok… (II/visszatér)

Aki nézegeti a tumblr-en a dolgaimat, annak valószínűleg nem lesz meglepetés. Beszereztem egy majd ötven éves távmérős Zorki-4 típusú fényképezőgépet. Egyszerűen gyönyörű, remélem fényképezni is lehet vele :-) A zár működik, töltöttem bele filmet majd tudósítok milyen lett.

Azért egy pár dolog eszembe jutott, amit most megosztok veletek, hátha. Először is a gép egy Leica III koppintás, teljesen mechanikus. (Mondjuk egy Leica kb. egy nagyságrenddel többe kerül, azt már nem reszkíroztam volna meg.) Hallod a rugókat kattogni amikor a tárcsákat állítod. Ami azért jó, mert sohase fogy ki az elem belőle, vagyis mindig és mindenhol lehet fotózni vele, amíg valaki gyárt filmet. A mechanikus kialakításnak az is az előnye, hogy ez a szerkezet még mindig működik. Majd ötven év múlva beszélgessünk el az 5D-dről, hogy muzsikál.

A másik csoda a távmérő, ami egy optikai szerkezet és a távolság állítást segíti. Hogy mindenki megértse, a helyzet a következő: a gépnek van egy egy fókuszpontból (a kép közepe) álló optikai, élesség állítást segítő rendszere, ami két kép fedésbe hozásán alapul. Magyarul, középre veszed amit élesen akarsz látni és addig tekergeted az objektíven az fókusz gyűrűt míg egy képet nem látsz. Ez fényévekkel jobb módszer mint a Szmena saccolós élesség állítása. Arról nem is beszélve, hogy a Jupiter F2 50mm fix objektíven le is lehet olvasni a mélység élességet. Ja ha már itt tartunk, lehet, hogy nem ártana kipucolni sem a Jupitert, sem A. kitobjektívjét, ha valaki tud megbízható embert aki vállalkozik ilyenre, hálás lennék, ha nem tartaná magában.

És végül bizonnyal felteszed a kérdést, hogy minek? Hiszen a digitális gépem lényegesen többet tud, kényelmesebb és nem fogyaszt filmet, nem kell előhívásra költeni és élesebb képeket csinál. Ez így igaz, viszont egy ilyen régi eszköz megtanít elgondolkodni arról, hogy hogy csináld meg a képet, mert mindent neked kell beállítani, nem segít ki az automatika. Nem hagy ellustulni és mindegyik gépnek saját karaktere van, amit digitálisan nem lehet visszaadni.

Ja és nagyszerű érzés. Próbáld ki, menj fel a padlásra, keress egy régi Pajtást, Szmenát vagy Zenitet és nyomás fotózni.

Baráth Gábor
Baráth Gábor

Fotós, szakíró és fordító.

Szerzője többek között az Adobe Photoshop Lightroom, a GIMP könyv és a Furmányos fotós könyv, c. könyveknek, fordítója a következő Scott Kelby műveknek: Photoshop digitális fotósoknak - Új verzió,
Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!,
A digitális fotós könyv 5.,
A digitális fotós könyv - Best of
és a
Vakuskönyv fotósoknak.

Articles: 1383

6 hozzászólás

  1. Azzal, hogy a digi élesebb képeket csinál nem értek egészen egyet. A Jupiter-8 kimondottan jó obinak sikeredett :)
    Nekem is van két ilyen műremek, a fénymérő hiányán kívül fantörpikus masinák.

  2. Üdv!Nemrég vásároltam egy Zorki 4-et.Sajnos nem tudok élességet állítani.Elvileg fedésben kellene lennie a keresőben látott két képnek, de semmi sem történik, hiába tekergetem a fókuszgyűrűt.Van valami orvosság a problémára?Válaszát előre is köszönöm.

  3. @Tunyó: Ha leszeded a gép tetejét látni fogsz egy kicsi prizmát, ami össze van kötve a bajonettel. Szerintem az összeköttetéssel van a gond és a prizma nem forog. A szétszedés nem triviális, ha nem találsz leírást tudok esetleg küldeni.

  4. […] Itt találod, amit érdemes tudni róla. […]

Comments are closed.