Az öt legjobb megszűnt fotósblog

Ismét megszűnik egy patinás fotózással kapcsolatos blog. Ebből az alkalomból nem állítottam össze a legjobb megszűnt blogok listáját, viszont…

Szeretnék hangot adni szomorúságomnak: megszűnik a fotósarok. Bár ez önmagában nem lenne baj, de nem jönnek helyette jobbnál jobb tartalom gyártók, alig maradt már igényes olvasnivaló.

Sok irányból nézhetjük a dolgokat, ha az okokat keressük, de szerintem az egyik legfontosabb, hogy egyszerűen nincs fizetőképes kereslet az igényes magyar nyelvű tartalmakra.

A könyveim megírásának egyik legfontosabb mozgatórugója az volt, hogy magyarul is hozzáférhetőek legyenek fontos és érdekes szakmai információk. Finoman szólva se kerestem rajtuk halálra magam, pedig voltak köztük a hazai szakirodalomban nagyon sikeresnek számító kiadványok.

Sokan közületek jól beszélnek angolul, különféle nemzetközi blogokból tájékozódtok és olyanokat mondtok felvételezés helyett, hogy lövök egy fotót, a távolság állítás helyett fókuszáltok, rekesz helyett fényértékben mértek. Az információ beszerzéséhez, nincs szükségek ránk, magyar nyelvű tartalom gyártókra. Megértem.

A másik ok, hogy azok, akik 10-15 éve (Jézus szíve, de rég volt már) kezdték egy blog írását, még abból a ideából táplálkoztak, hogy egy ilyen oldalon a tartalmat az olvasókkal közösen készítik, de mára már alig marad olyan blog, ahol hozzá lehet szólni. Egyrészt elegünk lett a rosszindulatú anonim kommentekból (meg persze a spam-ekből), másrészt alig van konstruktív hozzászólás vagy beszélgetés.

Vagyis technikailag egy elektronikus újságot készítünk, így viszont erős versenyhártánybán vagyunk egy szerkesztőséggel szemben. Igazságtalan volna azt mondani, hogy nem lehet újságot írni egyszemélyes hadseregként (ld. mlzphoto), de rengeteg kompromisszummal jár. Fel kell mérni, hogy milyen bevételi lehetőségek vannak, mire mekkora az igény és ezeket az igényeket kiszolgálni.

Én azt az utat választottam, hogy arról írok ami engem érdekel és neked kedves olvasó ez vagy érdekes vagy nem. Vagyis én vagyok a célcsoport, így viszont, ez a legteljesebb mértékben hobbi, akkor csinálom, amikor kedvem van. Üzleti céllal botorság volna bekezdeni.

Most azt gondolod, hogy persze, 2021-ben ki a franc tud vagy akar olvasni, amikor minden ott van a youtube-on. Csakhogy egy blogbejegyzés elkészítése az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja gondolataink közlésének.

Gondolj csak bele, hogy mennyi időbe és energiába kerül egy igényes pár perces videó elkészítése. (A fiamra rájött, hogy animációs filmeket készít. Egy fél perces film 1-2 óra munkát ad neki és a családnak.)

Itt most igen fontos az igényes szó. Mert olcsó híg szar, na az van dögivel. És lesz is. Hülyeségeket beszélni egy kamerába miközben játszol egyszerű, gyors és egy csomó nézőt hoz. (Néhányaknak. Mielőtt azonban belevágnál, közlöm, hogy Metallica csak egy van, a legtöbb rockzenész jó ha megél a zenélésből, úgyhogy ilyen tartalmat gyártani sem életbiztosítás.)

Tehát ez lesz: már nem is játszol, csak nézed ahogy mások játszanak. Bár lehet, hogy ez mindig is így volt, csak nekem olyan a hozzáállásom, hogy már gyerekként is utáltam a focimeccs közvetítéseket, mert akkor nem volt lent a téren senki és nem lehetett focizni.

Ezen felül, manapság nem szakírók vannak, hanem influencerek. A kettő között az a különbség, hogy az első ért hozzá és segít tájékozni, a második az ismertségét felhasználva rábeszél valamire. Vagy másképp, az első neked gyárt tartalmat (és neked kellene valamilyen módon megfizetni, de nem teszed, mert nem divat előfizetni újságra vagy könyvet venni, hiszen az internet ingyen van), a második felhasználja az ismertségét, hogy egy harmadik fél érdekében gyártson tartalmat (és leszarja, hogy mi lenne neked a jó).

Hogy megértsd a folyamatot, mondok egy példát: amíg a 70-es, 80-as években egy fotós könyvet nagyjából 40 000 példányban adtak ki és el, addig ma 2000 példány sikernek számít. Az írónak, kiadónak más bevétele nincs, épeszű ember tehát nem fog könyvet írni és kiadni.

Természetesen mondhatod, hogy a nyomtatás és Guttenberg halott (Guttenberg kicsit régebben), de egyrészt az elektronikus médiáknak is megvannak a korlátaik, másrészt azokért sem akarnak a felhasználók fizetni. Tedd a szívedre a kezed, te is torrentezel, kalózkodsz és a fejedben minden az interneten található dolog szabad préda.

Ez önmagában még nem lenne baj, kialakítható üzleti modell így is, sok zenész hajlandó például a CD bevételekről lemondani azért hogy ismertebb legyen és elmenj a koncertre, vegyél pólót, de ez a modell nem mindenhol működik. És ahol nem ott igényes tartalom megy a levesbe.

Úgy tűnik tehát, hogy a megélhetést jelenleg inkább a második (az influencerség) biztosítja, ezért pár év múlva nagyon nehéz lesz, értelmes, szakmailag megfelelő magyar (és nem túl hosszú időn belül bármilyen) nyelvű forrást találni az interneten. Tetszőleges témában. Sajnos.

(A Facebookon lehet vitatkozni, egyetérteni és ellenvéleményeket felsorakoztatni.)