Történt, hogy A. megjött egy eseményről és a fényképezőgép azt írta az 1GB-os kártyára, hogy se kép, se hely nincs rajta. Nosza nagy volt a megilletődöttség, úgyhogy gyorsan utána néztem mit lehet ilyenkor tenni. Kiderült, hogy van egy ZAR (Zero Assumption Recovery) nevű program ami ingyen visszaállítja a képeket egy sérült kártyáról. A. szaladt kölcsön kártyaolvasóért és végül – minden jó ha a vége jó – az összes képet sikerült visszaszerezni a kártyáról, még olyanokat is, amik nyáron készültek :-)
Nos, hogy ilyen módon megrendült a bizalmam a kártyában, gondoltam élek az élethosszig garanciával, mert ugye az a kártya, ami egyszer cserben hagyott, cserben fog hagyni másszor is. Rövid nyomozás után kiderült, hogy ha nincs meg a kereskedő, akinél a kártyát vetted, magának a Kingstonnak kell visszaküldeni a cuccot, de előtte kell szerezni egy visszaküldési kódot, amit európában egy e-mail írásával tehetsz meg.
Nosza írtam is az adott e-mail címre és egy órán belül válaszolt is egy kedves lengyel hölgy, hogy magyarországon Cszervíz nevű cég intézi a garanciát. No elmentem a cég weblapjára – ahol mellesleg azt írják, hogy fontos nekik, hogy gyorsan kiszolgáljanak – és egy űrlap segítségével bejelentettem a hibát. Azóta annyit se mondtak, hogy kakukk. Ez volt két hete.
(Amúgy a weblap szerkesztőjét is csókoltatom, mert a Kingston ügyintézés menete című oldalon hibás a link és egy üres oldalra visz, úgyhogy a főmenüből kellett a megfelelő oldalra navigálnom.)
UPDATE: Ma délután kaptam választ és a link is megjavult, szóval mégiscsak minden jó, ha vége van.
