Színek – egy kis fizika

Hullámhossz

Ha a szemünk által érzékelt színeket kizárólag fizikai szempontból vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a fény mint elektromágneses hullám egy jellemzőjéről az úgy nevezett hullámhosszról beszélünk. Az ember által látható fény hullámhossza a 390nm és a 780 nm közötti hullámhosszokat érzékeli. Ha megnézünk egy szivárványt az abban látható színek éppen az ezen hullámhossz tartományba eső összes hullámhosszú elektromágneses hullámot tartalmazzák, magyarán mondva az összes színt.

Mitől lesz a falevél zöld

A nap fénye hozzávetőlegesen egyenlő mértékben tartalmazza az összes hullámhosszúságú fényt, az ilyet fehérnek nevezzük. A tárgyak azért színesek a bennük lévő anyag különböző szín komponenseket különböző mértékben verik vissza, a falevélben lévő klorofil például a zöld színnek megfelelő hullámhosszú fény veri vissza a legjobban.

Szubstraktív színkeverés

Ha tehát a nap fényét, vagy más mesterséges fényforrás fényét szeretnénk kihasználni a képalkotáskor, például egy papírkép vagy nyomat esetén olyan anyagokra van szükségünk melyek a fehér fény egy komponensét verik vissza. Ezt az eljárást kivonó vagy szubsztraktív színkeverésnek hívják.

Ehhez a cián a bíbor és a sárga komponenseket használják és ezek különböző arányú keverésével állítják elő a különböző színeket. Az összes festék keveréke feketét fog eredményezni. (Takarékossági okokból a nyomtatókban külön fekete festék van, a teljesen fekete és az egyes színek sötétebb változatának előállításához.)

Additív színkeverés

Ha azonban aktív fényforrással, például egy monitorral dolgozunk a színeket különböző hullámhosszú kisugárzott hullámok összegeként állítjuk elő. Ebben az esetben vörös, zöld és kék fényforrásokkal dolgozunk. Ilyen esetben ha egyik fényforrás sem világít feketét, ha mind fehéret kapunk.