Szintek (Levels) használata

Ahogy azt az előző bejegyzésben írtam két alapvetően fontos képmódosítási lehetőség van a jobb képszerkesztő programokban a görbék (curves) és a szintek (levels). Most a szintek beállítását fogjuk megvizsgálni közelebbről. A szintek beállítása matematikailag egy másik transzformáció, mint amiről a görbék esetén beszéltünk. Itt gyakorlatilag … TovábbSzintek (Levels) használata

Görbék (Curves) használata

Gyakorlatilag minden komolyabb fotóretusáló és képszerkesztő programban megtalálható a szintek és a görbék beállításának lehetősége. Ha megértjük ezek használatát sokkal tudatosabban leszünk képesek bizonyos módosítások végrehajtására. Ebben a cikkben a görbék használatát fogjuk megvizsgálni. A görbék segítségével gyakorlatilag egy függvényt definiálunk vizuálisan. Ez a függvény … TovábbGörbék (Curves) használata

Mi a különbség az expozíció korrekció és a fényerő állítás között?

Aki már dolgozott RAW képekkel, bizonnyal elgondolkodott rajta, hogy miért lehet a RAW kidolgozó programokban külön állítani expozíció korrekciót és fényerőt (brightness). Minden bizonnyal van különbség a két algoritmus között, különben nem lenne külön csúszka rá (hacsak nem a marketingesek külön kívánsága volt). Nos az … TovábbMi a különbség az expozíció korrekció és a fényerő állítás között?

Hogy fogjuk három év múlva megtalálni azt a képet? – Képek kulcsszavazása

Van egy rendkívül fontos része a fotózásnak, az amikor meg kellene találni egy képet, amit tavaly előtt csináltam, de nem tudom, hogy hol és mikor csak arra emlékszem, hogy valami gördeszkás srác volt rajta, talán a Hősök terén. Ilyen esetben jól jön, hogy a legtöbb … TovábbHogy fogjuk három év múlva megtalálni azt a képet? – Képek kulcsszavazása

Módszerek a fehéregyensúly utólagos beállításához

Ahhoz, hogy utólagosan a kép sérülése nélkül tudjuk fehéregyensúlyt állítani mindednképpen RAW képeket kell készítenünk. Természetesen egy JPG kép esetén is lehetséges a fehéregyensúly utólagos módosítása, de ez mindenképpen minőségromlást fog előidézni a képen. Kelvin Amennyiben ismerjük a fényforrás színhőmérsékletét kedvenc RAW konverterünkben beállíthatjuk a … TovábbMódszerek a fehéregyensúly utólagos beállításához

Tippek Canon kitobjektív használatához

A híresztelések ellenében a Canon tükörreflexes kamerákhoz adott EF-S 18-55mm f/3.5-5.6 kitobjektív korántsem olyan rossz optikai minőségű, mint az a 20.000Ft-os árából következne. Igaz, hogy – állítólag – a paraméterekben elég nagy szórást mutatnak, ezért elég sokat számít, hogy megfelelő darabot fogunk-e ki, de egy … TovábbTippek Canon kitobjektív használatához

Néhány szó az expozíciós módokról

Manapság minden fényképezőgépen találhatunk program módokat, nem árt, ha tudjuk mit is vezérlünk akkor amikor a tárcsát az egyes állapotokba forgatjuk. Portré A mélységélesség csökkentése céljából a gép a lehető legnagyobb rekesznyílást választja, amely az adott fényviszonyok között lehetséges. Általában ilyenkor automatika vezérli a vakut … TovábbNéhány szó az expozíciós módokról

CCD a film ellen

Felbontás A digitális érzékelők apró félvezető alapú szenzorokból állnak. Azt, hogy hány képpontból áll az általuk adott és a gép által kiolvasott kép megapixelben szokás megadni. Egy 6Mpixeles fényképezőgép 3000×2000 képpontból álló képet ad. A film esetén nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen ott a … TovábbCCD a film ellen

sRGB vagy Adobe RGB

Először is tisztáznunk kell a színtér fogalmát. A lent látható ábrákon a külső színes rész tartalmazza az összes ember által látható színárnyalatot. Minden eszköz (monitor, nyomtató) ennek a szín halmaznak valamely részét képes megjeleníteni, ezt nevezzük színtérnek. A nyomtatók általában kevesebb színt képesek megjeleníteni mint … TovábbsRGB vagy Adobe RGB