Fénymérő használatáról kezdőknek

A fénymérő nagyon hasznos eszköz olyankor amikor a az ember fényképezőgépe nem rendelkezik beépített fénymérővel vagy a beépített nem használható, mert stúdió vakukkal szeretnénk fotózni amik nem folyamatos fényt bocsátanak ki.

Először is be kell állítanunk azt, hogy milyen körülmények között kívánunk dolgozni, vagyis folyamatos vagy vakufényt kell mérjen az eszköz. Ezt általában – mily meglepő – napocska és villám ikon jelöli. Ha ezzel kész vagyunk, akkor egy ISO és egy záridő beállítás következik és már mérhetünk is.

A jobbak – akik odafigyeltek az alapfokú tanfolyamon – ebből azonnal látják, hogy a fénymérő egy rekeszértéket fog adni nekünk. Csakhogy ezeket az eszközök nagyon pontosan (1/10FÉ) mérnek ezért értelmeznünk kell a kijelzőn látható értéket.

Két lehetőség van, a digitális megjelenítés, amikor a fénymérő kiírja az egész blendeértéket (2.8, 4, 5.6, stb.) és ez után egy tizedes értéket (4) vagy az analóg, amikor a blende érték után egy kis műszer jelzi, hogy hány tizeddel több vagy kevesebb rekesszel kellene dolgoznunk.

1. üzemmód választás 2. ISO érték 3. rekesz egész érték 4. rekesz tized érték 5. záridő

A baj csak az, hogy a modern tükörreflexes gépek nem tized, hanem 1/3 fényértékben tudnak rekeszt állítani, ezért kicsit gondolkodni kell a beállításon. A megoldás a következő, ha mondjuk a fénymérő F5.6 plusz 0-2 tizedet mutat, akkor F5.6-al fotózunk, 3-6 tized között egyharmaddal több, vagyis F6.3 blendét és 6-9 tizedig még egyharmaddal több, vagyis F7.1 rekeszt és ha 9 akkor még egyharmad fényérték plusz, vagyis a következő egész blendét F8-at kell használnunk.

egjegyzés

%d bloggers like this: