Napozzunk! – Lumenprintek

Kezdhetném ott, hogy Talbot... Beszélhetnék a növényekben található különböző anyagokról, amik majd hozzásegítenek minket a végtermékhez... Tárgyalhatnánk a kémiáját is ennek a történetnek, de most ez nem erről szól.

A szerkesztő megjegyzése: Kedves barátom, Ibÿ Bandi, a fotófalu óta lumenprintekkel kísérletezik és megkértem, hogy írjon egy cikket nektek (inspirációként) az eredményeiről. Fogadjátok szeretettel!

Kezdhetném ott, hogy Talbot… Beszélhetnék a növényekben található különböző anyagokról, amik majd hozzásegítenek minket a végtermékhez… Tárgyalhatnánk a kémiáját is ennek a történetnek, de most ez nem erről szól.

Annyira azért kitérek, hogy ez egy eljárás melyben nem feltétlenül használunk vegyszert. Előhívóra nincs szükségünk, fixálásra különböző elképzelések léteznek. Hitvallás ez kérem, mint a tökfőzelék és a kapor esete. Jómagam azt vallom, hogy ez a Napocska alkotása és ameddig marad, addig marad.

Na azért nem hagyom kint az asztalon egész napra, rendszeresítettem egy fekete zsákot, amiben tárolom a kész alkotásokat. Lehet fixálni, de próbáljuk meg elkerülni a modern, “Rapid” fixíreket, ezek nagyon erősen befolyásolják a képet, fakíthatják. Valami egyszerűt válasszunk inkább. Nátrium-szulfit a legjobb erre és tényleg legyen híg. Ha töményebb vagy modern fixírrel dolgozunk, fakulni fog a kép.

De akkor, hogy rögzíthetjük az idők végezetéig? Hasonlóan a Szolarográfiához, itt is annyira sok fény éri a képet, hogy igazából miután kivettük a keretből, a szobában alap fénynél túl sok baja nem lesz. Persze nem fogjuk órákig elől hagyni.

Ma már könnyedén reprózhatjuk műveinket, hiszen csak bedobjuk őket a szkennerbe és láss csodát, kép született. Kb. 3-4x alkalmasak a beolvasásra, de mindegyik olvasás ront a minőségen. Sőt ha lassan olvas a szkenner, meg-meg áll “útközben”, akkor nálam volt olyan kép ahol látszott és fizikálisan is beleégetett a lapba a szkenner fénye ;) valószínűleg a kikísérletezett fixír ezen azért segíthet.

Izgalmas eljárás. Benne van a véletlen, az ismeretlen esetlensége, ugyanakkor mégis csak egy kontakt eljárás. A legegyszerűbb otthon is elvégezhető eljárásnak eddig a cianotípia bizonyult, de mostanra már nyugodtan állíthatom, hogy a Lumen printnél egyszerűbb másolási eljárás nincs.

Mi kell hozzá?

  • 2 üveglap
  • 4 klippsz csipesz
  • Fogj valamilyen (lehetőleg) lejárt fotópapírt
  • Szerezz valami növényzetet, ami színes és friss
  • Nap

Mit csináljak ezután?

  • Helyezd a fotópapírra amit azért érdemes még piros fénynél molyolni, de egy enyhén fényzárt hely is elég (persze ha az a csomag papír csak Lumen lesz utána! ;) )
  • Csíptesd össze a két üveglapot és mehet ki a tűző napra
  • A nyári rekkenő, kánikulai, napos hőségben elég a fél óra is, de az átlagos nyári napocska 1-2 óra is lehet.
  • Ha úgy érzed kész van, érdemes egyszer lemosni, ha a növényzetből bármi a papíron marad
  • Ha “száraz” kontakt volt akkor nem kell a mosás
  • Igény szerint fixálhatjuk vagy csak hagyjuk létezni

Mire érdemes odafigyelni?

  • Legyen legalább 1mm vastag az az üveg amivel lefogatod a dolgokat, de ha főleg növényekkel dolgozol, akkor érdemes a vastagabból vágatni egyet.
  • Érdemes egy keményfa lapot vágatni, akkorát mint az üveglap.
  • Nem kell hogy vastag legyen, de legyen tartása (fél cm azért nem árt ;) )
  • Nagyméretű Klipszek, Csíptetők (a ruhacsipesz nem szorít csak tart)
  • Amúgy ha csak negatívval dolgozol, sem árt meg ha rendesen erősen fogja a klipsz amit kell, mert ha nem szorítod rendesen, lecsúszhat a negatív a lapról!
  • De a legjobb a másoló keret, amit lehet venni is és csináltatni is.
  • Ugyanezek a lefogatásra vonatkozó szabályok élnek a Cianotípiára illetve bármilyen lefogatós, kontakt eljárásra is.

Most pedig mutatok pár példát, amitől remélem megjön a kedvetek a kísérletezéshez.

Nem volt nagyobb papírom így mozaikot készítettem a nagyobb növényeknek illetve egy virág kollázs is készült. Ezek a kedvenceim. A 3. képen, balra alsó sarok, valószínűleg felakadt és máshogy kapott fényt, illetve a 24×30 cm-es Orwo negatív is kicsit felhullámosodott a melegtől. Ez okozhatja az összevissza magenta foltosodást.

Reggel sétáltam és egy rakás sitt között megláttam 2 röntgenfelvételt. Elhoztam. Levilágíttattam a nappal. Röntgenfilmmel is működik. A nagyobbik kép RC papírra készült, jellemzően Narancsos-Barnás a színe, a másik kettő lejárt Forte barrit papírra, melyeknek jellemzően Kék a színe.

Polaroid 665 -ből megmentett negatívokat tettem Forte Barrit papírra. Elég gyengén exponált negatívokról beszélünk, adtam nekik 2,5 órát a napon, hátha. Itt láthatjátok az eredményt.

Régebbről vannak “szendvicselt” negatívjaim. Őrizgetem őket, de eddig nem találtam nekik felhasználást. Ebben a Napfény-exponálásban sikerült életre keltenem őket :)

Normál RC papíron voltak a Muskátlik kihelyezve. Nem vettem észre, hogy az egyik alatt kettő papír volt betéve, összeragadtak valószínűleg. Így lett egy árnyékmásolatom is az eredetiről :)

Hallottam kísérletről, ahol mindenféle háztartásban megtalálható kenceficével kezelték a lapot használat előtt. Ezek is különféle “effekteket” okoztak még út közben. Jómagam csak a vízzel és más konyhában megtalálható, szójaszósz + citromlé + só vizes elegyével kenegettem meg a lapokat.

Klasszikus Rózsa kompozíció RC papíron. A foltosabb be lett spriccelve vízzel.

Vegyes képek, melyekkel kísérleteztem.

Az első két sorban ORWO FO65 Ortho filmre készült képek voltak, ezek a hordozó vastagabb feketéi miatt jobban bírták, hogy a nap telibe megsüti. Az erdős kép is ez az anyag, de ő “csak” 1 órát volt kint. A 4. kép Foma nyersanyag és szintén 1 óra volt.

Az utolsó 2 csak érdekesség kép került ide, rápróbáltam, de ők alapvetően rosszul exponált kockák és elég sokat utána kellett nyúlni a szkenneren (csak a görbékkel kontrasztokkal variálok).

Szép fényeket!

Ibÿ András
Ibÿ András
Articles: 1