A 2018-as, XXI. Esztergomi Fotográfiai Biennálé pályázatának témája a pars pro toto (amikor egy fogalomra vagy dologra úgy utalunk, hogy annak egy kisebb egységét, alkotórészét, részhalmazát nevezzük meg), illetve az elbeszélés – narratíva lesz.
Tegnap – Bollók Csaba szép meséjével az időről – megnyílt (és nem sokkal 18:52 után) be is zárt Németh Krisztával közös Holtodiglan című kiállításunk. Azoknak akik lemaradtak volna róla, íme pár fotó az installációról.
A következő leírást Flesch Bálint gyűjtésében találtam: A mint az az eddigiekből kitetszik, Daguerre képeit csupán a félig fénylő foncsor és az egészen tündöklő ezüst közti fénykülönbség képezi, mely különbség pedig nem épen nagy, s ez az oka, hogy képei nem igen erős kinyomatuak, vagy mint nevezni szoktuk, nem erősek; továbbá az ily módon készített […]
Jövőre is lesz sajtófotó kiállítás, mégpedig a 36. Azoknak akik szeretnék megismerni a kiírást, de nem akarnak olvasni, Németh Kriszta készített meghallgatható változatot.
A minap felhívott a kiadó, hogy szeretné jövőre megjelentetni Scott Kelby – The Flash Book című könyvét. Bokros teendőim mellett végül is elvállaltam a fordítást, úgyhogy ha minden jól megy márciusban már olvashatjátok is.
Megjelent egy – amúgy nagyon elszomorító – összeállítás a Reuters oldalán az idei 100 legjobb fotóról. Nézzétek!
Fotópályázatot hirdetett meg Hollókő világörökséggé nyilvánításának 30. évfordulóján a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft.; az alkotásokat három kategóriában várják december elsejéig.
Daguerre úr mindenek fölött legérdekesebb fölfedezést tett, ti. azon módot találta ki, melly szerint a fényes sugarak hatását a tárgyakra, például a papírosra állandóvá teheti, ami nem kevesebbet jelent, minthogy a fényes sugarak által lerajzoltatja a tárgyakat a legnagyobb pontossággal és a rajzolatot híven megtartja – s az nagyító üvegen nézve nemhogy veszítene, de nyer hűségben és szépségben.
